Filmklub Podcast

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan rendezőjével beszélgettünk, aki saját magára osztotta a december végén a mozikba kerülő második filmje, a Rossz versek főszerepét. Rengeteget mesélt arról, milyen lehetőségeket hozott neki a VAN váratlan sikere, majd hogyan gyalulta le az önbizalmát egy párizsi tartózkodás és a cannes-i filmfesztivál. Sokáig próbált egy színésszel, de aztán meghozta a döntést, hogy ő fogja eljátszani a főszerepet; a producere tépte is a haját emiatt, egy részeg magyar színész pedig leüvöltötte a fejét egy kocsma előterében, hogy miért veszi el a munkáját. "Azokat a filmeket szeretem, amelyekben az alkotó kiszámíthatatlanul játszik velem, mint Leos Carax a Holy Motorsban, vagy Kirill Szerebrennyikov a Nyárban. Szerettem volna én is ilyen szabad filmet csinálni" - mondta Gábor a Rossz versekről, amibe állítása szerint nem csak egyszer döglött bele. A VAN költségvetésének közel harmincszorosából gazdálkodhatott most, de ez néha nyomasztó is volt számára, a nagy infranstruktúra gátolta a

A magyar filmkritikusok doyenjével, a Bolond Pierrot moziba megy című francia filmes alapvetés írójával, a 78 éves Bikácsy Gergellyel beszélgettünk. Elmesélte, hogy annó egy kritika megírása minimum egy hétbe telt, de volt, hogy két hétig kínlódott vele. A kilencvenes években a Népszababságnál dolgozott, ott már gyorsabbnak kellett lenni, emiatt párszor el is vetette a súlykot: például a Magyar vándort nagyon lehúzta, de pár nappal később rájött, hogy is nem volt az annyira rossz. Kezdő rendezőt sosem akart ledorongolni, bár Mundruczó első filmjéről ő írta a legnegatívabbat - fel is hívta utána a rendező. A híres filmesek társaságát amúgy nem kereste, Godard-ral és Truffaut-val azért találkozott, Jean-Pierre Leaud-t a párizsi metróban látta. Nagy fesztiválokra a kényelmetlenségek miatt nem járt, Cannes-ban sosem volt, Velencében is csak kétszer. Elmesélte, mit tart a szpojlerekről, ki volt a nemezisze az átkosban, illetve miért érdemes nagyot köszönni a forgalmazós lányoknak. Az utóbbi két évtizedben átállt a

Bognár Péterrel beszélgettünk, aki a Budapest Film beszerzőjeként, illetve az Odeon és a magyarhangya alapítójaként már 25 éve a magyar filmforgalmazás egyik meghatározó alakja. Kábé ugyanennyi ideje ott van minden jelentős nemzetközi filmfesztiválon (a Ponyvaregényt Cannes-ban látta 1994-ben), de nem a sztárokhoz próbál dörgölőzni (mondjuk egyszer Francis Ford Coppola beszállt mellé egy liftbe), hanem annyi filmet néz meg, amennyit emberileg csak lehetséges, aztán egy teljesen egyedi rendszer szerint osztályozza őket, majd az év végén mindig közzéteszi a 200-as toplistáját a http://boogiemansalltimeclassix.com oldalon, ami a leghasznosabb barométer a filmszeretők számára. Arról is mesélt, hogy neki a film az elsőszámú szerelem, de emellett másfél évtizedig babaruhákat importált, valamint olyan ikonikus budapesti kocsmákat indított be, mint az Incognito, a Castro és a Jelen. Neki köszönhetjük, hogy az idei év egyik legjobb filmje, a Gyújtogatók című Murakami-adaptáció nemrég a magyar mozikba került, és a műso

A Napszállta főszereplőjével és producerével dumáltuk végig a sokáig párhuzamosan futó, majd egymást keresztező életútjukat a gyerekkori filmes hatásoktól (Juli apukája a Filmklub Szövetség titkára volt, Gáboré magyarította az Annie Hallt) kezdve, az egyetem utáni első szárnypróbálgatásokon keresztül, a Saul fia mindent átrendező sikerét érintve, egészen a Napszálltáig. Kiderült, mit csinál egy dramaturg, és valamennyire az is, mi a dolga egy producernek.

A mindig remek Kovács Lehel, generációjának egyik legfoglalkoztatottabb színésze volt az adás vendége, aki egyik este még egy budapesti kórházban volt jelen első gyermeke születésénél, pár órával később viszont már Bécsben lovagolt a Kincsem forgatásán. Rengeteg emlékezetes mellékszerep után Lehel végre eljutott oda, hogy a most csütörtökön mozikba kerülő Nyitva plakátján már a cím fölött szerepel a neve. Rugóztunk sokat a színészek gyakran szánalmasan alacsony gázsiján, több Kálomista-produkció szereplőjeként kikértük a véleményét a Kút-ügyről, kiveséztük az Aranyéletben általa játszott keményfiú lelki világát, elárulta, melyik volt az a filmszerep, ami fájó, hogy nem jött össze, hogy aztán kilyukadjunk végül az interjúk abszurditásánál, illetve az apaság fáradalmas szépségeinél.

Kedvenc magyar tévésorozatunk, az Egynyári kaland harmadik évada majdnem olyan király lett, mint a második, ezért ismét behívtuk Zomborácz Virág író-rendezőt, hogy extrém részletességgel tárgyaljuk ki vele Levi, Luca, Bence és Zsófi, illetve a két új fontos szereplő, Enikő és Ákos budapesti kalandjait. Virág magával hozta Zsófi kattanásának tárgyát, a Dávid nevű irodai hipsztert alakító Szalay Bencét, akit a legtöbben Ambrus Attilaként ismertek meg a tavalyi Viszkisben (Antal Nimród filmjéről is kifaggattuk Bencét, amikor már kezdett kókadozni a huszadik nem neki feltett kérdés után). Újabb részletek derültek ki Virág nudista múltjáról, Bence pedig, úgy tűnik, nem kapta meg a memót a színészek közötti kötelező üres udvariaskodásról, mert keresetlen őszinteséggel szállt bele az egyik kolléganőjébe. Aki szereti az Egynyári kalandot, annak tele lesz érdekes infóval ez a másfél óra, aki meg érthetetlen módon még nem látta ezt a fantasztikus remekművet, az az adás nagy részéből egy mukkot sem fog érteni.

A magyar mozikban augusztus 30-án debütáló Virágvölgy című gyerekrablós road-movie író-rendezőjével, Csuja Lászlóval, és a társ-írójával, Nagy V. Gergővel vettük végig a filmjük útját a hat évvel ezelőtti mámoros párizsi estétől kezdve, amikor kipattant a fejükből az ötlet, egészen a Karlovy Vary-i díszbemutatóig, sőt, a pár nappal későbbi díjkiosztóig, ahol egy 10 ezer euróval járó elismerést kaptak. Gergő levágott egy szenzációs monológot a gyűlölködő kritikák védelmében, Laci pedig elmesélte, hogyan omlott össze, amikor a fesztivál egyik szervezője (mint később kiderült, tévesen) közölte vele, hogy mégsem jár a díjhoz az a pénzjutalom, amit már fejben elköltött a vécéje felújítására. Úgy volt, hogy a Virágvölgy letaglózóan karizmatikus női főszereplője, Berényi Bianka bejelentkezik majd telefonon a műsorba, de ez sajnos meghiúsult, ugyanis pár nappal korábban elhagyta a mobilját egy olaszországi diszkóban. Érdekes dolgokat tudtunk meg viszont Csuja másik idei filmjéről, a Szarajevóban bemutatott Kilenc hón

Az Aranyéletből, a Félvilágból, az Örök télből és az Egynyári kalandból ismert Döbrösi Laurával dumáltunk színészi pontosságról, szőrnövesztésről, kopaszságról, AKG-ról, külföld felé kacsintgatásról, B-tervekről, szexuális kisugárzás elfojtásáról, Björk bátorságáról, a lelkiterrort alkalmazó rendezőkről, a benne élő Sith lovagról, meg a pénztárosról a közértben, aki rajta kérte számon Endre bá halálát. Beszéltünk arról is, Hogy Laura miért nem beszél a magánéletéről, elegánsan csúsztunk bele egy #metoo-blokkba, és felolvastuk neki az egyik kollégája zavarbaejtően lelkes méltatását is.

Miller Dávid a munkája során olyan helyzetbe került, hogy egyik nap Jennifer Lawrence szeme láttára kellett anyaszült meztelenre vetkőznie, aztán másnap pedig testközeből nézhette végig, amint Jennifer Lawrence vetkőzik anyaszült meztelenre. Mindez a Vörös veréb magyarországi forgatásán történt, amiről olyan részletességgel kifaggattuk Dávidot, ahogy embert csak kifaggatni lehet. A 22 éves színész játszotta Szabó Kimmel Tamás öccsét a Pappa pia című musicalben, és úgy gondoltuk, már eltelt annyi idő a legendásan rettenetes film bemutatója óta, hogy őszintén beszélhessünk róla, de úgy látszik, még nem telt el. Dávid volt az első vendég a podcast történetében, akinek az anyukája (Ullmann Mónika) már szerepelt a Playboyban, nem bírtuk ki, hogy ne kérdezzük erről is.

Aki kutatja a jó dolgokat az életben, biztos tudja már, hogy jelenleg a legmenőbb magyar tévésorozat az Egynyári kaland, annak is a második évada, amelynek az író-rendezőjével, Zomborácz Virággal beszélgettünk, aki magával hozta a podcastba két színésznőjét, Walters Lilit és Schmidt Sárát is. Virág az első évadot rendező Dyga Zsombortól vette át a sorozatot, és formálta fokozatosan a saját képére: ahogy haladt előre a részekkel, úgy váltak egyre gyakoribbá a csak rá jellemző szerzői jegyek. Walters Lili alakítja a csodabogár Lucát, akinek eljátszásakor arra törekedett, hogy „cukin legyen paraszt”, de őt már csak azért is érdemes figyelni, hogy milyen ruhákat visel hétről-hétre. Zsófi (Schmidt Sára) történetszálával Virág a nővé érés folyamatát akarta ábrázolni, a fiatal lány kilépett a felnőtt életbe, de még nagyon keresi az útját, csapong, és sok hülyeséget csinál. Sára mesélt a fergeteges részeg táncjelenetéről is: „féltem a részegségtől, mert azt könnyű gagyin eljátszani”. De igazán csak akkor kezdett el i

Szilágyi Fanni rendező üstökösként robbant be a magyar rövidfilmes szcénába, rövid időn belül négy kisfilmet is készített. A Kamaszkor végével felfedezte a világnak Olasz Renátót (Aranyélet), a film elnyerte a Friss hús fődíját, majd beválogatták a torontói filmfesztiválra. A Farkas Franciska főszereplésével készült Fehér farkassal kapcsolatban úgy érzi túl nagyot akart mondani vele, és ez nem sikerült maradéktalanul. A Minden vonal című kisfilmjét nagyrészt Erdélyben forgatta, borzalmasan nehéz körülmények között, a dramaturg anyukája vezette a kocsit, amivel a környéket járták vágóképezni. A film főhőse a később a Testről és lélekrőllel befutott Borbély Alexandra által játszott alteros rockénekesnő, aki a terhes barátnőjét furikázza ki Romániába, hogy ő ott egy bizonyos csillagkép alatt szülhesse meg a gyerekét. Legújabb munkája, A csatárnő bal lába életveszélyes egy békásmegyeri lányról (Stork Natasa) szól, aki egyik reggel Messi-kaliberű focistaként ébred, majd fényes nemzetközi karriert fut be, a pasija

"Megjött egy nálam picivel alacsonyabb, kicsit már őszülő, baseballsapkás, félretaposott bakancsos, farmernadrágos fiú, és bemutatkozott. Ő volt Matt Damon" - meséli Janisch Vera, aki rendezőasszisztensként dolgozott olyan Magyarországon forgó hollywoodi szuperprodukciókban, mint a Mentőexpedíció, az Inferno Tom Hanksszel, a Z világháború Brad Pitt-tel és a Die Hard 5 Bruce Willisszel. Apukája a Filmszemle fődíjas rendező, Janisch Attila, aki már ötéves korában megnézette vele az Alient. Vera rendezőszakon végzett a színművészetin, első külföldi filmes munkáját a 8mm 2-ben kapta, amit két verzióban forgattak le: bugyis, az amerikai piacra, és bugyimentes az európaira. Aztán jött a Beethoven árnyéka, ahol Ed Harrist fotózgatta az egyetemi felvételiéhez. Legtöbbször a színészekkel foglalkozik a forgatásokon, testközelből látta, milyen feszült volt Jude Law, amikor a fürdőruhás Zimány Lindával kellett forgatnia a Balaton közepén, miután a pesti éjszakában részegen összecsókolózott a magyar modellel. Elmeséli, hg

Hutlassa Tamás az egyik legsikeresebb producer, aki az elmúlt húsz év néhány legnézettebb magyar filmjeit hozta tető alá. Az érettségi után egyből a tévéhez került, ahol többek között Gát György alatt tanulta ki a szakmát, a Linda sorozatban ürített ki utcákat gyártásvezetőként. Lépkedett felfelé a ranglétrán, dolgozott nálunk forgó hollywoodi filmekben is, Anthony Perkins és Liv Ullmann jófejségét közelről figyelhette meg. 1997-ben Andy Vajna és a két rendező, Kern András és Koltai Róbert között közvetített A miniszter félrelép forgatásán, ott kapta meg élete első produceri kreditjét. Beszippantotta a reklámszakma, majd 2003-ban Antal Nimróddal vágott bele abba a lehetetlennek tűnő vállalkozásba, aminek eredménye a Kontroll lett. A hatalmas kritikai és közönségsiker után a filmszakmába tizenkét éves kihagyás után a Dumapárbajjal tért vissza, amiről szokatlan őszinteséggel elismeri, hogy csalódásnak tartja, és egy kicsit szégyelli is. Sokkal jobban működött a Hurok című időkavarós thrillerje, ám az meg a közö

A sztárinterjúzás gyakorlatáról, vagy hát ne szerénykedjünk, MŰVÉSZETÉRŐL beszélgettünk Köves Gábor újságíróval, akire nem véletlenül szoktunk "Az interjúkirály"-ként utalni, ugyanis ő nemcsak azokat a lehetőségeket ragadja meg, amiket a filmforgalmazók vagy könyvkiadók felkínálnak neki, hanem addig szorgoskodik, néha éveken át jár a kiszemelt alanyok (vagyis inkább az ügynökeik, asszisztenseik) nyakára, hogy már könnyebb lenne összeszedni azoknak a világsztároknak a nevét, akikkel még nem interjúzott, mint azokét, akikkel már igen. Milyen lecuccolni Philip Roth New York-i lakásának az előszobájában úgy, hogy közben a legendás író álldogál melletted? Mekkora buli egy fél délutánt eltölteni Lars von Trierrel a koppenhágai házában? Mit teszel, ha interjú közben egy híres rendező egyszer csak felrakja az asztalra a zoknis lábát? Csodás sztorikat szedtünk ki Gáborból, akinek az összegyűjtött interjúi könyvalakban is (Mi az, hogy nagymenők?) megjelentek tavalyelőtt.

A jelenlegi talán legmenőbb magyar producer a 25. szülinapját Cannes-ban ünnepelte, ahol az Itt vagyok című filmjét vetítették a Cinéfondation szekcióban. Az ő erőfeszítései nélkül alig lenne magyar film az iMDB-n, de nem azért, mert mindet ő csinálta, hanem mert 2000 óta hobbiszerűen viszi fel a hazai filmek adatait, és egyszer még a site alapítójával is találkozott. Tavalyelőtt nyáron elhozta Budapestre a világ akkori legnagyszerűbb komikusát, Louis CK-t, akiről azóta sajnos kiderült, hogy előszeretettel maszturbált különböző nők szeme láttára, és ezért kitagadták a szórakoztatóiparból. Mindenesetre vendégünk részletesen elmeséli a magyar származású CK budapesti kalandjait. Végigmegyünk Gábor karrierjén, ahogy lótifutiként kezdte egy tévéfilmben, casting asszisztens volt a Made in Hungariában (benne volt a keze abban, hogy olyan szuper szereposztása lett annak a filmnek), illetve a Szinglik éjszakájában is csinált valamit, de az utóbbi nyolc évben már producerként segítette olyan remekművek létrejöttét, min

Szabó Erika színésznő volt az adás vendége, aki még tizennyolc éves sem volt, amikor Erdélyi Tímeát váltotta Tilda szerepében a Barátok közt című szappanoperában. Hat évnyi sorozatozással országosan ismertté vált, utána fehérneműben szédítette Rudolf "Peti"-t az Üvegtigris 3-ban, majd felvételt nyert a színművészetire, ahol nálánál 7-8 évvel fiatalabb diákok között tanulta ki a mesterséget. Miután ott végzett, nem tudott elhelyezkedni egyik magyar színháznál sem, pedig becsülettel körbetelefonálta az igazgatókat, és már éppen alászállt volna a berlini színházi undergroundba, amikor Csányi Sándor elhívta a Tháliába, ahol tavaly ősz óta társulati tag. Brékeltünk olyan exkluzív infókat például, hogy Erika apja kamionsofőr, vágott már csirkét otthon Dabason, az egyik pasija villanyszerelő volt, illetve megkérdeztük tőle azt is, mit keres a 2002-es Partik népe című dokumentumfilmbe cigivel a szájában, technozenére szeletelve. A beszélgetés apropóját a héten moziba kerülő Parázs a szívnek című film adta, ami nemcsa

Szász Attilával, A berni követ és a Félvilág rendezőjével beszélgettünk, aki az idén már leforgatta a két következő filmjét (Örök tél, Apró mesék) is. Hétévesen látta a Csillagok háborúját a szolnoki Vörös Csillag moziban, akkor eldőlt számára minden, de még 35 évnek kellett eltelni, mire oda jutott, hogy Kulka Jánost instruálhatta az első nagyjátékfilmje forgatásán. A kilencvenes évek elején egyszerre két főiskolát végzett, miközben kritikákat írt és egy forgalmazónál kreatívkodott. Előbb a VOX magazin főszerkesztője volt, majd keresett reklámfilmes, hét éven át próbálta megvalósítani a Zoé című filmtervét, ami Kate Winslet és Rachel Weisz ügynökének a kezébe is eljutott. Éppen Indiában forgatott egy reklámot, amikor Köbli Norbert bedobta az ötletet, hogy megrendezhetné A berni követet, ezt három másik közös munka, és még több további terv követte. Szász igazi álom interjúalany, bármilyen témát feldobtunk neki, rögtön hat érdekes sztori jutott róla eszébe.

Az ország egyik legjobb és legtöbbet foglalkoztatott karakterszínésze, Elek Ferenc volt a vendégünk, akit a Munkaügyek alkoholista Albertjeként ismerhetnek sokan, de lopott már tőle teherautót Bruce Willis is, illetve hétmillióan nézték egy időben a BBC-n, ahogy váratlanul lepuffantják egy pesti stégen. Tizenkilenc éve játszik a Katona József Színházban, kapott Jászai-díjat, de a gyerekek körében is menő, annyi melák rajzfilmfigurának adta már a hangját. Melyik amerikai színészre hasonlítana szívesen? Hogy került a Szomszédokba? És miért nem az eredeti nevét használja?

Divinyi Réka az ország legsikeresebb forgatókönyvírója, akinek a nevéhez olyan közönségfilmek fűződnek, mint a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem, a Kaméleon, a Valami Amerika 2, a Veszettek, vagy akár a Társas játék HBO-sorozat első évada. Ő jegyzi a Pappa piát is, aminek születési körülményeiről rengeteg érdekes mozzanatot mesélt el. Mi köze egy családi hobbicsónaknak az ország új musicaljéhez? Milyen címet adott volna a filmnek ő? És hogyhogy egy vízvezeték-szerelőről kapta a nevét a Barátok közt Berényi Miklósa?

Mundruczó Kornél legújabb filmjét, az észbontóan látványos Jupiter holdját Magyarországon forgatta, a következő feladat viszont már Hollywoodban várja őt. A Deeper című mélytengeri thriller főszereplőjét, a színészként három Oscar-díjra jelölt Bradley Coopert klassz embernek tartja, Max Landis forgatókönyvíróban megérezte a zsenit, a háromszoros Oscar-díjas operatőrének viszont valószínűleg búcsút kell mondania, és ennek Quentin Tarantino az oka. Mundruczó azt is elmesélte, melyik nemrég bemutatott hollywoodi sci-fi rendezését ajánlották fel neki, és a Jupiter holdjáról is sok izgalmas részletet elárult.