Balfül Podcast - Üzlet És Technológia Csak Lazán

Volt az Indexen egy új cikk egy nem új jelenségről, mi meg jól összevesztünk rajta, hogy ez a boomerezés valid dolog-e: A II. világháború után született generáció valóban leuralta a világot, vagy ez csak egy rossz sztereotípia, amit felkapott a jó öreg internet? Segítsetek eldönteni, hogy vajon tényleg az van-e, hogy a mai 60-as generáció nem engedi pozícióba a fiatal X, Y, Z generációt! Azok meg jobb híján elmennek startupperkedni, amiből éhenhalnak. Vagy mégsem?  Tényleg elárasztották a bullshit jobok a multi világot, vagy ezt csak azok az Excelhuszárok terjesztik, akiknek savanyú a szőlő? Egyáltalán mitől számít egy munka céltalannak? Fontos a valódi értékteremtés, vagy tökmindegy, csak fussa a lakáshitelre? A Tesla meg a környezettudatosság jegyében kijött egy soktonnás, acél batárral, amit nyugodtan lehet fegyvernek tekinteni egy civil sofőr kezében. A termék értelmetlen, a marketing viszont kétség kívül zseniális.  De lesz itt még Brain Bar, IKEA és Christine Lagarde is. A szokásosnál csapongó

A mai epizód a fekete arany köré koncentrálódik. Első témánk a világ legnagyobb cégének titulált Saudi Aramco olajvállalat tervezett nyilvános részvénykibocsátása, valamint ennek kapcsán Szaud-Arábia nyitása a külföldi tőkebefektetők felé. A cég már évek óta készül az IPO-ra, de valami mindig közbejött. A szeptemberi infrastruktúra ellenni merényletek alaposan megrázták a céget, és ezzel együtt az olaj világpiaci árát is. Beszélgetünk még a norvég állami olajalap pénzeiről, hogy a kitermelt vagyon kezelői mennyi különböző helyre, milyen kis részletekben képesek azt kihelyezni. Ha már Északi-tenger, szóba kerülnek még a sarkvidék eddig kiaknázatlan lehetőségei, a jégtörők fontossága, valamint, hogy az oroszok már itt is a spájzban vannak. Az adás végén pedig pár érdekesség adatvezérelt világunkból: Tudtátok, hogy van egy cég, ami azzal foglalkozik, hogy műholdképek elemzésével próbálja megbecsülni a világ olajtartalékainak alakulását, majd az így kapott adatokat eladja befektetőknek? Az adat az új olaj ugyebár

A mai adásban Szabó Péter, Salesforce-fejlesztő mesél nekünk arról, hogy mit is tud a Salesforce, és úgy általában mik azok a CRM rendszerek. Megbeszéljük a legalapvetőbb sales fogalmakat, mint opportunity, lead, account, cross selling és hasonlók. Beszélgetünk a cég történetéről, valamint, még az is kiderül, hogy mi köze  az Apple ma ismert AppStore-jának a SF történetéhez.

A mai adásban nem maradunk a kaptafánál, és mindenféle netes áruláshoz hasznos eszközről beszélgetünk. Hírlevél automatizmusok a MailChimptől, honlap a WordPresstől, fizetési szolgáltatás a PayPaltól, mikrofont az Audio-Technikától. Mikor és miért rendelünk valamit webshopból ahelyett, hogy bemennénk egy üzletbe? Mi a helyzet a Kickstarterrel? Nem mindig sikerül a pénzgyűjtő kampány úgy, ahogy elképzeltük. Végül levezetésként megnézzük a BalFundot, Misi pedig elmeséli, hogyan generálta ő egy bizonyos részvény egész napi forgalmát a Franfurti Értéktőzsdén, és hogyan lehet pénzt keresni a hong kongi tüntetéseken.

A mai adásban csatlakozott hozzánk Horváth Tamás villamosmérnök, aki korábban hardvertervek szoftveres verifikációjával foglalkozott, majd a pénzügyek felé fordult, és jelenleg a CEFA képzésén vesz részt. Ő mesél nekünk arról, hogy hogy néz ki egy microchip tervezése és gyártásba kerülése, mesél pár szót a Google-féle kvantumfölényről és a quantum computingról általában, végül pedig megtudjuk miért kezd egy mérnök pénzügyi alapkezelői tanfolyamra járni, hogy hol és merre tart a témában. Az itt-ott megjelenő hanghibákért elnézést kérünk!

Évek óta várjuk, mégsem jön, mi az? Hát a recesszió! Legalábbis a gazdasági újságírók azóta várják, hogy a 2008-2009-es válság után mindent túlszárnyaltak az árfolyamok. De úgy tűnik a medve azóta téli álmot alszik, úgyhogy itt valami turpisságnak kell lennie. Lehet ennek köze a quantitative easinghez? Egyáltalán mi az? Ezeket jól megbeszéljük. Aztán lesz itt még szó greenwashingról, gilisztakakáról (Tom Szaky és a TerraCycle), a globális ruhaipar általi szennyezésről, valamint hogy miért fogyasztunk egy csomó mindent, amire nincs is szükségünk.

Most megtudhatjátok, elhozza-e a zöld kánaánt és az ingyen energiát a várva várt fúziós erőmű, vagy a Jevons-hatás akcióba lép, és semmivel sem törődő árampazarló népekké változtat minket. Kiderül még, hogy hogyan lehet betontömbökben enerigát tárolni, aztán a beszélgetést az Európát behálózó villanyvezetékeken át belevezetjük a villamos autózás témakörébe. Tudtátok, hogy kis hazánkban is készülnek majd ilyen járgányok a Fox Automotive jóvoltából? Ugyanitt: Adakozzatok, Porsche Taycanra gyűjtök! Beszélgetünk még Budapest közlekedési problémáiról, az elektromos rolleres apokalipszisről, a reptéri vasút nemlétéről, valamint a BKV-vel megközelíthetetlen Infoparkról. Mulassatok jól!

Amikor már a hármas metróban is az állampapírokat hirdető plakátok jönnek szembe, elgondolkozunk: Mikor lett ez a befektetési forma ennyire "lakossági"? Miért nem volt az eddig? Kinek és miért éri meg állampapírban tartania a megtakarításai egy részét? Milyen konstrukciók léteznek, és mik közöttük a főbb különbségek? Ha eddig nem tudtad volna, mik azok az államkötvények és milyen fajtái vannak, most megtudhatod. Devizában eladósodni nem kell félnetek jó lesz.

Vajon normális dolog, ha egy nem különösebben innovatív ingatlanos cég sokmilliárd dollárt ér a kockázati tőkések árazása alapján? Olyan mintha a befektetők bizonyos esetekben minden kontroll nélkül öntenék a pénzt olyan sztorikba, amik mögött valójában semmi sincs. Olyan olcsó a pénz a világban, hogy már ennyire nincs hová tenni? A végén, ha IPO-ra kerül sor, a kisbefektetők szívják meg a nagyok azonnali kiszállását? Főleg ezekről lesz ma szó, néhány kitérővel.

A mai, alapvetően a tőzsdének szentelt adásban beindítjuk a két epizóddal ezelőtt már beharangozott virtuális alapunkat, a BalFundot. Százezer virtuális dollár nagyjából harmadát költjük el az adásban mindenféle részvényekre. Elmondjuk milyen komoly, vagy esetenként kevésbé komoly érvek állnak egy-egy választásunk mögött. Cél az S&P500 felülteljesítése, kőgazdagság, világhír. Az alap teljesítménye folyamatosan követhető itt: https://balful.hu/balfund

Nagy Illés, a Sziget Zrt. digitális projektjeiért felelős web managere mesél nekünk, hogy milyen IT megoldásokra van szükség egy Sziget (és a kapcsolódó fesztiválok) lebonyolításához.  Hogy készülnek a minden alkalommal újra és újra megújuló honlapok, mobil appok és egyéb digitális tartalmak? Hogyan és miért digitalizálódnak a fesztiválok: készpénzmentes fizetés, on-line és self check-in a sziget előtt, stb.  Lassan már a webshopban is sorban kell állni. (Legalábbis amikor Ed Sheeran jön.) IT-s, és management kulisszatitkok első kézből.

Miért tekintunk magyarként a lakásra tuti befektetésként? Miért nem tekintünk más pénzügyi eszközökre is úgy? Egyáltalán van olyan, hogy valami tuti befektetés? Miközben a budapesti négyzetméter-árak a bécsiekkel játszanak egy ligában vannak még olyan pénzügyi eszközök, amiknél egyre többen sejtenek lufit, vagy buborékot a háttérben. Mondjuk pont a budapesti lakáspiacot nem gondoljuk ilyennek. Bár a kereslet lassulása már egyértelműen látszik, de azért szakadástól nem tartunk. (És a szakértők sem.) Megnézzük, mi a különbség egy aktívan kezelt alap, és egy passzív indexkövető között. Utóbbiak Michael Burry (a Big Shortból ismert befektető, aki megjósolta az amerikai ingatlanhitelpiac bedőlését és ezzel a globális válságot 2008 előtt) szerint az utóbbi időben gombamód elszaporodó passzív alapok jelenthetik a következő nagy problémát a tőzsdéken. Megbeszéljük miért. Elültetjuk egy saját alap ötlet magját, amihez majd tőletek is várjuk a tippeket, milyen papírokat vegyünk bele. Biztos jó móka lesz, indul a BalFun

Ipari méreteket öltött a paráztatás az ötödik generációs mobilhálózatok körül. Van aki világvégét vár a bevezetésétől, mások megváltóként tekintenek rá, közben a fake news gyárak folyamatosan generálják a megtévesztő és elbizonytalanító kontentet, amit az internet népe aztán futótűzként terjeszt. A magunk módján most megpróbáljuk megfejteni, hol az igazság.

A mai maratoni adásban Gergő mesél nekünk kínai kalandjairól. Egy hónap alatt 10 várost látogattak meg párjával. Megtudjuk mennyire fárasztó a konstans kultúrsokk, és hogyan működik a kínai egyéneket büntető, vagy épp jutalmazó állami pontrendszer. Gergővel végigjárjuk a kínai mainland megacityjeit, elmegyünk Tibetbe, valamint meglátogatjuk a vidéki rizsföldeket. A sztorik mentén megpróbáljuk feltárani Kína nyugati szemmel nézve idegen, vagy legalábbis különös világát. Pillanatképet kapunk az állandóan változó társadalom mindennapjairól - kultúráról, hozzáállásról, életről, valamint kibeszéljük mi mennyibe kerül, ha netán kedvet kapnátok egy hasonló triphez. Az adás vége felé beszélünk még a világváros Hongkongról, és a jelenleg is tüntetéseket kiváltó kínai ellentétről.

Ebben az adásban mindenről IS lesz szó! A WSJ lehozott egy vitaindító cikket a széndioxid kvóták kereskedelméről. Aztán megbeszéljük, hogy építsünk ideális lakóházat, és miért vannak a jó arcok mindig a konyhában. A just-in-time beszállítói láncok már a spájzban vannak, ezért nincs hely a kolbásznak. Lesz még szó az állami pénzosztó kampányokról (CSOK, babahitel, életkezdési támogatás, stb.) és vekengünk kicsit az utazgatás okozta környezetterhelésről is a slow living jegyében. Végül Bandi megosztja velünk, hogy milyen volt a Sziget, valamint, hogy szeretne egy sparheltot. Eklektikus adásra számítsatok!

Mit tehet a kiskereskedő, ha nagyon szeretne bankkártyát elfogadni, de nem tudja (vagy nem akarja) kitermelni egy POS terminál költségét? Szerencsére a PayTech korát éljük, amikor is a virágzó startup világ csak úgy ontja magából az alternatív megoldásokat. 

Levi felemlegeti a Revolut új szolgáltatását, amivel a METÁL ügyfelek már részvényeket is vásárolhatnak jutalékok nélkül. Aztán ugrunk egyet a spórolás világába, és beszélgetünk egy kicsit a korai megtakarítás fontosságáról, valamint lehetőségeiről. Vajon érdemes-e beáldozni a legszebb fiatal éveinket a kamatos kamat oltárán? Egyáltalán csak így lehet fiatalon anyagilag függetlenné válni, vagy van más út? Van-e értelme a kiadások követésének, és ki milyen tanulságokat vont le belőle (Koin, Wyze.me és hasonlók). Végül egy kanyarral kitárgyaljuk az állami és magánegészségügy közötti különbséget, és hogy micsoda logisztika van egy-egy veseátültetés mögött. Tartsatok ma is velünk!

A mai epizódban 10 percben kitekintünk a magyar Reddit bugyraiba, aztán Levi felvilágosít minket a kapitalizmus árnyoldalairól, és az ezekre választ adni próbáló modellekről. A világot nem váltjuk meg ugyan az adás végére sem, de reméljük gondolatébresztőnek azért megteszi.

Fenemód fragmentált és eklektikus Balfül epizód következik. Hollandiában kezdünk, ahol a kanálisok mentén Van Gogh Napraforgói és azok 17.500 eurós kópiái sárgállnak. A füvezésről valakinek eszébe jutnak az ETF-ek, úgyhogy gyorsan meg is beszéljük, hogy mik azok. Egy kis kanyar a tőzsdei hírek irányába, illetve, hogy ki hogyan informálódik, hogy aztán kikössünk egy PannErgy közgyűlésen. Ja, és ha érdekel, hogy miért hívjuk sárgaháznak a bolondok házát, akkor mindenképp hallgasd végig az adást!

Már régen készülünk rá, hogy készítsünk egy bróker összehasonlító adást. Aztán tegnap az S&P500 története során először átlépte a 3000 pontot, ami végül arra motivált minket, hogy nekifussunk. Nézzük miről lesz szó: Mi a különbség egy kereskedő és egy értékalapú befektető között? Egyáltalán mit jelent az értékalapú befektetés? Megbeszéljük mit jelentenek az olyan kifejezések, mint a kötés, order, stop-loss, tőkeáttétel, margin call. Kiderül majd mit csinál egy brókercég, és mi mennyibe kerül, valamint kezdőként milyen rejtett csapdákról érdemes tudni. Végül pedig összehasonlítjuk a brokerchooser.com (#nemreklám) által ajánlott legnépszerűbb, hazánkban is sokak által használt szolgáltatókat, a SaxoBankot, az Interactive Brokerst, valamint a Degirot. Sose feledjétek a Dunning-Kruger-effektust, és ne vegyetek semmit, amiről nem tudjátok micsoda! Reméljük hasznotokra válik ez a beszélgetés.