Orient Expressz - Az Ázsiai Kultúrák, Népek, Országok Magazinja A Civil Rádióban

Mennyire szól bele a Kínai Kommunista Párt az internetes gazdaságba? Hogy működik az Ali Express? És hová lett Jack Ma? 2020 végén a kínai internetes gazdaságról váratlan és negatív hírek érkeztek. A leggazdagabb kínai üzletember, Jack Ma, az Alibaba internetes cégcsoport fő tulajdonosa eltűnt a nyilvánosságból. A hatóságok megakadályozták a csoport pénzügyi leányvállalatának tőzsdére vitelét, a piacfelügyelet pedig vizsgálatot indított az e-kereskedelemmel foglalkozó részleggel kapcsolatban. A hírek hatására 30%-kal esett vissza a legnagyobb tőzsdei értékű kínai cég, az Alibaba részvényeinek árfolyama, az októberben még leggazdagabb Jack Ma pedig a negyedik helyre esett vissza a kínai milliárdosok ranglistáján. A nyugati sajtóban hírek terjedtek arról, hogy ezek a lépések a kínai magángazdaság ellen indított kampány kezdetét jelenthetik, a „nem hivatalos” kínai nyilvánosság pedig tele van Jack Ma külföldre szökéséről szóló pletykákkal. Jack Ma személyes sorsa is érdekes, de talán ennél is érdekesebb, hogy a

Mitől olyan sikeres a BTS? Hova ért el a koreai hullám? Mit tesz a fiú- és lánybandák sikeréért a koreai állam? Dél-Korea szédületes tempóban ontja magából a filmeket, a popzenét és a televíziós műsorokat, melyek mára világszerte elterjedtek. A koreai szórakoztatóipar távoli piacokra is betört, és napjainkra a koreai gazdasági növekedés egyik motorjává vált. Az Orient Expressz új adásában a koreai kreatív és kulturális iparról, a K-pop sikerének titkáról, a hallyuról, az ARMY-ról és a magyar rajongókról beszélgetünk. Vendégünk a Civil Rádió stúdiójában Dr. Gajzágó Éva regionális közgazdász, a Budapesti Gazdasági Egyetem KVIK Kereskedelem Tanszékének docense, aki évek óta foglalkozik a kreatív és kulturális iparral, kiemelt figyelmet fordítva a kelet-ázsiai régióra. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Salát Gergely és Kenéz Janka Borbála Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. 02. 02-án. Az adásban elhangzó zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – h

Miért lett Gándhí a béke szimbóluma világszerte? Mik Gándhí filozófiájának alapkövei és értelmezhetőek-e ezek Indián kívül? Hogyan emlékeznek Gándhíra Indiában és hogyan jelenik meg a magyar sajtóban? Az Orient Expressz mai adásának vendége Szenkovics Dezső, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, Gándhí-kutató. 2014-ben önálló monográfiája jelent meg Móhandász Karamcsand Gándhí filozófiai gondolkodásának központi fogalmai címmel, jelenlegi kutatásában pedig azzal foglalkozik, hogy hogyan ábrázolja Gándhít a magyar nyelvű sajtó. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. A beszélgetésre a továbbra is fennálló vírushelyzet miatt Zoomon keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Günsberger Dóra és Szivák Júlia. Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. január 26-án. Az adásban elhangzott zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli - youtu.be/oE5OZKBKjvA Rajiv Sundaresan, Shivam Pathak, Shweta Pandit: Saty

Mi a közös a kazakokban és a kozákokban? Tényleg mongol volt-e Dzsingisz Kán? Mi hiányzott a Szovjet Kultúra Házából? Az Orient Expressz legújabb adásában Közép-Ázsia, és elsősorban Kazahsztán lesz a téma. Beszélgetünk a kazakok etnogeneziséről, az állam létrejöttéről, kultúrájukról, vallásukról és az ország előtt álló mai kihívásokról is. Az utóbbi időszakban az Ázsiával foglalkozó hazai és nemzetközi diskurzusban is egyre többször kerül szó Közép-Ázsiáról. Ez az újkeletű érdeklődés köszönhető a térség felértékelődésének, az Új Selyemút programnak is. A kínai gazdasági expanzió egyértelműen sérti az orosz érdekeket, hiszen arra a területre irányul, amely a 20. század utolsó évtizedéig a szovjet-orosz érdekszférához tartozott, s e versenyfutásba az utóbbi években egyre határozottabban kíván bekapcsolódni Törökország is, mely az egyenlőre nyelvi-kulturális alapokon szerveződő Türk Tanácson keresztül kívánja érdekeit érvényesíteni. A térség államait a közbeszéd, de gyakran a felületesebb elemzés is csak sz

Világuralomra tör-e Peking? Hogyan képzeli el Kína saját szerepét a világban? Milyen hagyományokra épül a kínai külpolitika? Miként kell elképzelni a Kína-központú világrendet? A koronavírus-járvány hatásai, az amerikai–kínai vetélkedés és Kínának a globális válsághelyzetben is folytatódó növekedése még inkább központba helyezte azt a kérdést, hogy mik is Kína szándékai, milyen világrendet szeretne az ország. Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni a kínai hagyományokat, de foglalkozni kell az államközi kapcsolatok és a befolyásolás új formáival is. Az Orient Expressz eheti adásának vendége Eszterhai Viktor Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, akivel a kínai külpolitikai céljairól, hagyományairól és eszközeiről beszélgetünk. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Riporterek: Salát Gergely és Kenéz Janka Borbála Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. január 12-én. Az adásban elhangzó zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli – https://www.youtube.com/wat

Miben más az indiai és az európai zene? Mik azok a rágák? Miért szitárostól tanul egy európai hegedűművész indiai zenét, és mi az a tarangini? Az Orient Expressz idei első adásának vendége Lantos Zoltán hegedűművész, a hazai jazz-, elektronikus és világzenei szcéna meghatározó alakja. Zoltánt rabul ejtette az indiai zene: 8,5 évig élt, tanult és tanított Új-Delhiben, összetéveszthetetlen zenei stílusában rendszeresen felbukkannak indiai klasszikus zenei motívumok. Műsorunkban az Indiában töltött évekről, a kinti tanulmányairól és koncertjeiről, és az indiai zenéről beszélgetünk vele. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. A beszélgetésre a továbbra is fennálló vírushelyzet miatt Zoomon keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Günsberger Dóra és Szivák Júlia Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. január 5-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli https://youtu.be/oE5OZKBKjvA Ravi Shankar: Mo

Az Orient Expressz szilveszteri adásában kivételesen nincs szöveg, a szavak helyett a főszerep – ahogy tavaly év végén is – a popzenéé. Egy éve „Mire táncolt Ázsia 2019-ben?” címmel ment adásba évzáró epizódunk, az idei zenés összeállításunk viszont a „Mire táncolt volna Ázsia 2020-ban” címet kapta, mert a COVID-19 járvány az ázsiai szórakoztatóiparra se volt túl jó hatással. De azért bőven születtek új számok, s az új évben remélhetőleg már nemcsak otthon fognak táncolni rájuk. Az adásban 2020-as számokból válogatunk, a setlistben szerepel j-pop, k-pop, c-pop, vietnami, mongol, thai, indiai és pakisztáni zene. Köszönjük egész éves figyelmüket, boldog új évet kívánunk. Jöjjenek velünk Ázsiába 2021-ben is! Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. Összeállította: Salát Gergely Elhangzott a Civilradio.net-en 2020. december 29-én. Az adásban elhangzó számok: Agust D: 대취타 – https://www.youtube.com/watch?v=qGjAWJ2zWWI [Dél-Korea] Blackpink: Lovesick Girls – https://www.youtube

Miért olyan népszerű a Kodály-módszer Kínában? Mi a közös a kínai és magyar népzenében? Hogy kerül Magyarországra egy kínai operaénekes? Egyre többször olvashatunk arról a magyar sajtóban, hogy a Kodály-módszer egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kínai zenepedagógusok között. Ennek köszönhetően mind gyakrabban nyúlnak ehhez a módszerhez a zeneoktatás során. Zhang Yu Carolyn, kínai származású operaénekes több mint egy évtizede él Magyarországon, aki a zene terén nem csak a kínai, hanem a magyar iskolán is nevelkedett és ő maga is tanít. Egyik fő célja a zene megszerettetése mellett az, hogy közvetítsen a két kultúra között és felhívja a figyelmet a két kultúra közti hasonlóságokra. Többek között ezekről a témákról beszélgetünk ebben az adásban, aki pedig többet szeretne tudni a művésznőről, annak ajánljuk honlapját: http://zhangyucarolyn.com/ Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. A beszélgetésre a vírushelyzet miatt Zoomon keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb han

Miért dönt úgy valaki Indiában, hogy magyarul tanul? Miért nem értik az indiai fiatalok a magyar filmeket? Miért esik nehezükre az indiai diákoknak a tegeződés? Az Orient Expressz legújabb epizódjában Köves Margit a beszélgetőtársunk, aki a Delhi Egyetem Szlavisztika és Finnugrisztika Tanszékén tanít magyar nyelvet és irodalmat. Az adás során az indiai magyartanítás történetéről, gyakorlatáról és kihívásairól beszélgetünk. Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja. A beszélgetésre a távolság miatt Zoomon keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Szivák Júlia és Günsberger Dóra Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. december 15-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Főcímdal: The Bamboo Radicals: Édeskrumpli https://youtu.be/oE5OZKBKjvA Arijit Singh: Ek Charaiyya https://youtu.be/Wsqq6zSTzzU A. R. Rehman: Genda Phool https://youtu.be/nqydfARGDh4 Sona Mohapatra: Ambarsariya https://youtu.be/9UDkYz64ehA

Út volt-e a Selyemút? Miért falaztak be sok tízezer kéziratot ezer éve? Ki tud tangutul? Milyen európai hatás érte a régi Kínát? Manapság Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezése kapcsán sok szó esik a Selyemútról, amely valaha Keletet és Nyugatot összekötötte. Az Orient Expressz mai adásában annak nézünk utána, hogy mi igaz az ősi Selyemúttal kapcsolatos legendákból, hogyan is működött a valóságban ez az útvonal, s milyen forrásaink vannak róla. Szó lesz egyik fontos állomásáról, Dunhuangról, az itt egy titkos barlangban talált kéziratokról, egy Selyemút menti, mára szinte nyom nélkül eltűnt népről, a tangutokról, valamint arról is, hogy miként lehet a vonatkozó forrásokat megfejteni. Az Orient Expressz mai adásának vendége Galambos Imre Angliában élő magyar sinológus-tangutológus, a Cambridge-i Egyetem docense, a dunhuangi szövegek egyik legismertebb szakértője. A beszélgetésre a távolság miatt Zoomon keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hangminőségért elnézésüket kérjük. Riporterek: Salát Gergel

Mit akar az Iszlám Köztársaság? Miként jelenik meg az iráni külpolitikában a hagyomány? Hogyan fér össze a modernitás a teokratikus állammal? Milyen az iráni geopolitikai gondolkodás? A tavaly fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Iráni Iszlám Köztársaság az ezredforduló óta eltelt évtizedekben jellemzően két meghatározó lépésével vonta magára a nemzetközi közösség figyelmét. Az egyik Irán regionális hatalmi előretörése, a másik pedig az ezzel részben összefüggő nukleáris programja. Az első nem kizárólag Iránon múlt, az ország csak kihasználta a 2003-as iraki háború, az arab tavasz és az Iszlám Állam elleni küzdelem okozta fejetlenséget. A következetesen békés célúnak nevezett iráni atomprogram azonban már egy másik kérdés. A közelmúltban jelent meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában az iráni külpolitika kérdéseire fókuszáló Hagyomány és modernitás – Az iráni külpolitika kihívásai a 21. század elején című könyv, mely részletesen tárgyalja Irán középhatalmi ambícióit, a cél megvalósításának lehet

Milyen hely Bishkek, milyen a kirgiz közélet és a politikai rendszer? Kik és mit tanulnak a bishkeki EBESZ Akadémián? Milyen fogadtatásban részesül az EBESZ Közép-Ázsiában? Az Orient Expressz mai vendége Dunay Pál, a garmisch-partenkircheni EBESZ Akadémia és az ELTE oktatója, akinek kutatása elsősorban a posztszovjet térség biztonságpolitikai és nemzetközi jogi kérdéseivel, valamint regionális és egyéb nemzetközi biztonsági szervezetek tevékenységével foglalkozik. A mai beszélgetés apropóját Dunay Pál kirgizisztáni élményei és a biskeki EBESZ Akadémián töltött évei adják, ahol a 2000-es évek eleje óta rendszeresen oktat, és ahol 2015-2016 között igazgatói posztot töltött be. Riporterek: Günsberger Dóra és Szilágyi Zsolt Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. július 14-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Kanykei: Gorod – https://www.youtube.com/watch?v=HGguCNkiQdg&fbclid=IwAR2EowFVLnfabNfx35foQzODI-Nn-PPkkx5te7f1kIRNUS1W-FCAr1nji8A Mirbek A

Milyen hatása van a klímaváltozásnak az ázsiai katasztrófákra? Katasztrófa-e a koronavírus? Hogy készülnek fel Japánban a földrengésekre? Miért tartanak csirkék helyett kacsákat a kambodzsai falvakban? És mi az a katasztrófadiplomácia? Az Orient Expressz legújabb epizódjában Papp Bendegúz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájának hallgatója a beszélgetőtársunk, aki doktori kutatásai keretében a délkelet-ázsiai katasztrófadiplomáciával foglalkozik. Riporterek: Szivák Júlia és Szilágyi Zsolt Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. július 7-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Lalon Band: Shomoy Gele – https://www.youtube.com/watch?v=f0XZgqIvCfE Basudeb Das Baul: Ekdin matir bhitore hobe ghor – https://www.youtube.com/watch?v=uxHWdVEEXFs Sreyleak és Vitou: Konlang Slap Pich – https://www.youtube.com/watch?v=T7hHMy1KxaQ Anuradha Paudwal: Mor ghumo ghore – https://www.youtube.com/watch?v=8fTlwZ1ZQ5E

Kik tanulnak magyarul Kínában? Tényleg vendégszeretőek a magyarok? Milyenek a magyar–kínai kapcsolatok Kínából nézve? Miben hasonlítanak a diplomáciai kapcsolatok a kacsaúszásra? Mit vásárolnak a kínai turisták Magyarországon? Az Orient Expressz legújabb epizódjában Wang Qiuping Piroska és Duan Shuangxi István kínai Magyarország-kutatók a vendégeink, akikkel magyarországi tanulmányaikról, a kínai–magyar kapcsolatok történetéről és jelenéről beszélgetünk. Ezen kívül szót ejtünk rákkonzervekről, diplomáciai botrányokról és áfavisszatérítésről is. Wang Qiuping, magyar nevén Piroska, a Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemének magyar szakán tanít, miközben a Budapesti Corvinus Egyetemen írja doktori disszertációját a kínai–magyar kulturális és oktatási kapcsolatok történetéről. Duan Shuangxi István egy másik pekingi felsőoktatási intézményben, a Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén tanít magyar nyelvet és kultúrát. Ő korábban a budapesti kínai nagykövetség munkatársa is volt. Riporterek: Salát Gergely és Gulyás Csenge

Hogyan törik be az elefántokat? Ki az a mahut és mit csinál? Mire használják az ankuszt? Milyen elefántparkok vannak Thaiföldön és mire figyeljünk, ha ellátogatunk egybe? Az Orient expressz új adásában Délkelet-Ázsiával, azon belül elsősorban Thaifölddel és az ottani turizmussal foglalkozunk. Beszélgetésünk apropóját az adja, hogy idén év elején, még a vírus okozta zűrzavar előtt került bemutatásra Magyarországon a Majoros Kinga, Csapó András és Mátai András által készített, Szolgalelkű óriások című film, amely a thaiföldi turizmus egyik speciális elemére, az idomított elefántokra és a turizmusban betöltött szerepükre koncentrál. A film 2020. július 1-jétől egy hétig ingyenesen elérhető lesz a https://giantslaves.com/szolgalelku-oriasok.php oldalon. Ma mintegy 6000 elefánt él Thaiföldön, és nagyjából az állatok fele tölti életét fogságban. Közülük sokan kapcsolatba kerülnek a turizmussal is, ahol jobb-rosszabb körülmények között legfőbb feladatuk a vendégek szórakoztatása. A tartás körülményei ritkán nevezh

Hogy kerül egy magyar Bhutánba? Hogyan él ma a hagyományos bhutáni kultúra? Mérhető-e a boldogság? Az Orient Expressz új adásában egy kis himalájai királyságról, Bhutánról lesz szó, a mennydörgő sárkány országáról, ahol a nemzeti állat egy furcsa félig ökör, félig kecske szerzet, a takin, ahol alig 800 ezren élnek, s ahol az állam teljesítményét nem a nyugati minta alapján GDP-ben mérik, hanem kitaláltak erre egy új mérőszámot. A műsor vendége Valcsicsák Zoltán, a Magyar-Butháni Baráti Társaság alapító elnöke, aki majd egy évtizeddel ezelőtt járt először az országban, és azóta is akár évente többször visszatér oda egyedül vagy csoportokat vezetve. Élményeit és gondolatait egy könyvben is közreadta, és manapság – a koronavírus miatt – virtuális Bhután-túrákat tart. Ma erről, a könyvéről, Bhutánról, az ott szerzett tapasztalatairól kérdezzük. A riporterek: Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. június 16-án Az adásban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.c

Hogyan tárgyalnak a koreaiak? Hogy fér össze az innováció és a hagyományos társadalom? Miért fogy Korea lakossága? Milyen kihívások állnak a koreai fiatalok előtt? Mit tudnak Koreában Magyarországról? A koreai kultúra egyéb aspektusai mellett viszonylag kevés figyelem jut a koreai üzleti kultúrára és a koreai gazdaságra. Az Orient Expressz legújabb epizódjában ezekről a kevesebbet tárgyalt témákról beszélgetünk, és górcső alá vesszük a koreai vállalati kultúrát, az ehhez kapcsolódó társadalmi problémákat és megoldási kísérleteket, de szót ejtünk a magyar-koreai gazdasági kapcsolatokról és Észak-Koreáról is. Mai beszélgetőtársunk Pallos Levente üzletember, aki magyar–koreai üzleti közvetítéssel foglalkozik, s aki korábban négy évig Magyarország külgazdasági attaséja volt Szöulban. Egyetemistaként is tanult Dél-Koreában, s az utóbbi időkben évente néhány hónapot a távol-keleti országban tölt. A beszélgetésre a továbbra is fennálló járványveszély miatt Skype-on keresztül kerül sor, a szokásosnál rosszabb hang

Mi a különbség az elrendezett és a szerelmi házasság között? Miért szólnak bele a szülők abba, hogy kivel házasodik a gyerekük? Milyen szerepe van a vallásnak és a kasztnak a házasságkötésben? És mindezt hogy vizsgálja egy magyar antropológus? Kevés indiai szokást övez olyan nagy érdeklődés külföldön is, mint a házasságkötést. A fényűző, napokig tartó indiai esküvőket megannyi filmben és dokumentumfilmben láthatta már a magyar közönség is, azonban a házasságig vezető útról jóval kevesebb szó esik. Az Orient Expressz új adásában az indiai párválasztási szokásokról fogunk beszélgeti, vendégünk pedig Bakos Bettina, aki a kelet-indiai Kalkutta városában végez ezzel kapcsolatos terepmunkát. Bettina az ELTE indológia szakán szerzett diplomát, majd egy évet Nepálban tanított. Ezután Magyarországon dolgozott egy filmes cégnél, ahol a legnagyobb, Magyarországra látogató indiai sztárokkal dolgozott együtt. Ezután az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékén folytatta tanulmányait, itt ismét Indiával foglalkozott. Az elm

Hogy lesz egy magyar cserediákból kínai filmsztár? Miben hasonlítanak a kínai és a brazil szappanoperák? Milyen a kínai szórakoztatóipar? És ki az a Natasa? A világon India és Nigéria után Kínában gyártják évente a legtöbb filmet, s Kína a tévésorozatok számát tekintve is az élvonalban van. A kínai filmekben és sorozatokban gyakran szerepelnek külföldiek is, őket sokszor kínaiul tudó külföldi színészek játsszák. Az Orient Expressz mai adásában egy ilyen színésznővel beszélgetünk kínai színészi karrierről, a kínai szórakoztatóiparról és arról, hogy mire juthat egy 178 centiméter magas szőke nő ebben a különleges világban. Az Orient Expressz új adásában vendégünk Vizer Rita, aki az ELTE kínai szakán végzett, majd a pekingi Központi Színművészeti Akadémia színművész alapszakán szerzett diplomát. Jelenleg a pekingi filmakadémián vesz részt mesterképzésen. Nyolc kínai sorozatban, egy egész estés filmben és több rövidfilmben szerepelt, emellett egy tucatnyi tévéshow-ban is fellépett különböző kínai csatornákon. A

Milyen volt a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonya a hidegháborús időszakban, és hogyan változott az orosz–kínai kapcsolat a Szovjetunió széthullása után? Összehozzák-e a két óriást a nyugati szankciók? Valóban aranykorát éli-e a kínai–orosz bilaterális viszony, és tart-e Oroszország Kína globális ambícióitól? Az Orient Expressz új adásának vendége Rácz András, a német külpolitikai társaság (DGAP) elemzője. Rácz András másfél évtizede foglalkozik Oroszország és a posztszovjet térség kül- és belpolitikai kérdéseivel, ezeken belül is főként az orosz katonai gondolkodással és stratégiával, valamint a posztszovjet térség biztonságpolitikai problémáival. Kutatásait rendszeresen publikálja magyar, angol és német nyelven. Riporter: Günsberger Dóra Elhangzott a Civilradio.NET-en 2020. május 19-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Valery Kipelov (Валерий Кипелов): Ya svoboden (Я свободен) – https://www.youtube.com/watch?v=QXDRPtufEbA Gar