Orient Expressz - Az Ázsiai Kultúrák, Népek, Országok Magazinja A Civil Rádióban

Tudja-e a karácsonyfadíszgyár munkása, hogy mit gyárt? Állítanak-e karácsonyfát a koreaiak? Mi köze a KFC-nek a japán karácsonyhoz? Hogyan ünnepelnek a pakisztáni keresztények? Van-e éjféli mise Keralában? Az Orient Expressz legújabb epizódja szenteste kerül adásba, ezért a téma természetesen a karácsony. A műsorban körutazást teszünk Ázsiában, s szakértő vendégeink segítségével azt próbáljuk kideríteni, hogy hol miként ünneplik a karácsonyt, illetve a különböző kultúráknak milyen olyan ünnepük van, amely a mi karácsonyunkhoz hasonlítható. A műsorban megszólalnak Salát Gergely (Kína), Négyesi Mária (India), Sági Péter (India), Farkas Ildikó (Japán ), Szilágyi Zsolt (Mongólia), Gulyás Csenge (Vietnam), Fajkuszné Kovács Ramóna (Dél-Korea), Günsberger Dóra (Pakisztán), Rácz András (Oroszország). A műsorvezető Salát Gergely. Elhangzott a Civilradio.net-en 2019. december 24-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: The Altai band: Jingle Bells – https://www.youtube.com/watch?v=qJkiYNeDsw4 Joyce Chu 朱主爱:冷冷 der 聖誕

Volt-e kapitalizmus Japánban a kapitalizmus előtt? Mitől polgárosodtak a szamurájok? Mikor alakult ki a japán identitás? Követték-e Japánt a szomszédai? Japán az egyetlen olyan nem-nyugati ország volt, amely a 19. században sikeres modernizációt hajtott végre, s a 20. század elejére már valódi gazdasági-politikai-katonai nagyhatalomnak számított. Hogy a 19. századi fejlődés nem a véletlenek összejátszásának eredménye volt, azt az 1960-as évektől kezdődő japán gazdasági csoda is igazolja. De mi lehet Japán gyors felemelkedésének titka, milyen kulturális, történelmi és társadalmi tényezők tették lehetővé, hogy a szigetország gyorsan a modern nemzetállamok sorába lépjen, és ma is a világ meghatározó hatalmai közé tartozzon? Az Orient Expressz új adásában ezekről a kérdésekről beszélgetünk. Vendégünk a stúdióban a japán modernizáció szakértője, Farkas Ildikó, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, A japán modernizáció ideológiája című könyv szerzője. A riporterek Salát Gergely és Szivák Júlia. Elhangzott

Volt-e kapitalizmus Japánban a kapitalizmus előtt? Mitől polgárosodtak a szamurájok? Mikor alakult ki a japán identitás? Követték-e Japánt a szomszédai? Japán az egyetlen olyan nem-nyugati ország volt, amely a 19. században sikeres modernizációt hajtott végre, s a 20. század elejére már valódi gazdasági-politikai-katonai nagyhatalomnak számított. Hogy a 19. századi fejlődés nem a véletlenek összejátszásának eredménye volt, azt az 1960-as évektől kezdődő japán gazdasági csoda is igazolja. De mi lehet Japán gyors felemelkedésének titka, milyen kulturális, történelmi és társadalmi tényezők tették lehetővé, hogy a szigetország gyorsan a modern nemzetállamok sorába lépjen, és ma is a világ meghatározó hatalmai közé tartozzon? Az Orient Expressz új adásában ezekről a kérdésekről beszélgetünk. Vendégünk a stúdióban a japán modernizáció szakértője, Farkas Ildikó, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, A japán modernizáció ideológiája című könyv szerzője. A riporterek Salát Gergely és Szivák Júlia. Elhangzott

Hogy ússzuk meg a mongol börtönt? Milyen írást használtak a mongolok? Milyen korszakai vannak a mongol írásbeliségnek? Értik-e egymást a mongol buddhisták? A végtelen ázsiai pusztákon vándorló nomádokra ritkán szoktunk úgy gondolni, mint jelentős írásbeliséggel rendelkező népekre. A róluk szóló korabeli krónikák általában vad, műveletlen barbároknak írják le őket, főleg, ha olyan területekről, országokból származnak, ahol ezek a nomádok valaha hódítóként jelentek meg. Nincs ez másként a mongolokkal kapcsolatban sem. Pedig már a mongol állam létrejöttének legkorábbi időszakában is fontos volt az írásbeliség, Dzsingisz államalapítással kapcsolatos intézkedései között meghatározó a saját írásrendszer megalkotására adott parancs. A 16–17. században a tibeti eredetű buddhizmus elterjedésének második hulláma, és ennek köszönhetően a tibeti írásbeliség is termékenyítően hatott a mongol irodalomra, de a buddhista munkák mellett egyre gazdagabbá vált az egyéb mongol irodalmi alkotások, történeti munkák tárháza is.

Mit keresett a ’70-es évek Kínájában a Volkswagen AG? Hogy tárgyalt egymással a német multi és a kínai minisztérium? Milyen a kínai céges kultúra? Hogy lett német edzője a kínai fociválogatottnak? Négy évtizede, az 1970-es évek végén hirdették meg Kínában a „reform és nyitás” politikáját, amelyben a „nyitás” azt jelentette, hogy a korábbi elzárkózással szemben igyekeztek becsábítani az országba a külföldi befektetőket. Sokan rögtön éltek a lehetőséggel, többek között a Volkswagen, amely már 1979-ben tárgyalásokat kezdett egy sanghaji autógyár felépítéséről. A német autóipari óriás kínai jelenléte igazi sikertörténet, a Volkswagen ma is a legnagyobb részesedéssel rendelkezik a kínai piacon. Az Orient Expressz új adásának vendége Stefan Messmann professzor, aki a VW AG jogászaként a kezdetektől ott volt a kínai Volkswagen-tárgyalásokon, s később a sanghaji üzem vezérigazgató-helyettese lett. Ezután egyetemi pályára lépett, 1998 és 2015 között a Közép-európai Egyetem jogi karán tanított, itt dékán is volt nyol

Mik a tibeti művészet alapjai? Mi köze van a Mickey Mouse Buddhának a kortárs tibeti művészethez? Milyen a Parinirvána pózban fekvő Mao elnök? Hogyan élhetett egy „indián törzs” a Duna egyik szigetén? Az Orient Expressz egy korábbi adásában – alapításának 100. évfordulója kapcsán – már foglalkoztunk a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeummal. Akkor kicsit általánosabb megközelítéssel jártuk körül a múzeum történetét, ma pedig a gyűjtemény egy fontos szeletére fókuszálunk. Vendégünk Kelényi Béla tibetológus, aki számos tibeti és más keleti témájú kiállítás kurátora és több, ezekhez köthető katalógus vagy könyv szerkesztője volt. Segítségével mai adásunkat a múzeum tibeti anyagának bemutatására szánjuk. Beszélgetünk a gyűjtéstörténetről, a tibeti gyűjtemény kialakulásáról, főbb műtárgyairól, műtárgycsoportjairól, korábbi kiállításokról, de szót ejtünk Baktay Ervin indológusról, a múzeum korábbi munkatársáról is, akit elsősorban India egyik legfontosabb korabeli kutatójaként ismerünk, de Kőrösi nyomán 1928-ban el

Mit keres egy régész az akolban? Hová lett a szent folyó? És mit szólnak ehhez a falusiak? Az Orient Expressz új adásában Jeney Rita régész és indológus, a Bhaktivédánta Hittudományi Főiskola tanszékvezetője a vendégünk, aki 2003 óta rendszeresen vesz részt indiai ásatásokon, ahol az indusi civilizáció letűnt korszakának emlékei után kutatnak. Az epizódban az indusi civilizáció aranykoráról, a brit felfedezésekről és Stein Aurélról, valamint Rita indiai tapasztalatairól beszélgetünk. A riporterek Günsberger Dóra és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. november 19-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Mohenjo Daro (Mohenjo Daro, 2016) – https://www.youtube.com/watch?v=IgXp6GfTYYI Sarsariya (Mohenjo Daro, 2016) – https://www.youtube.com/watch?v=ljBK-wMUhzU Hardev Mahinangal: Kina Roi Hovegi – https://www.youtube.com/watch?v=wI5ULLM7KYk&feature=share&fbclid=IwAR3iuNbmxPOIRUv0zSL0H5ux9jNFyWGFYwIQ-Vwg37O-ugVj7WkXjSA1Emg Om Jay Jagadis

Miből lesz a külpolitikai újságíró? Mi újság a hongkongi barikádokon? Mit fixál a fixer? Mit csinál az ember negyven sörrel egy saría uralta területen? „A tüntetők kövekkel, vasrudakkal verték a vérfagyasztó ritmust. – Bamm-bamm-bambambam – visszhangzott, ahogy a barikádok vasszerkezetein, összeeszkábált pajzsaikon dobolt egyszerre a maszkokkal, masszív védőfelszereléssel felszerelt, több tízezres tömeg. Így várták az út végén felállt fegyvereseket, a sorfal mögött a rendőrségi kisbuszok villogó fényei üzentek vissza az ellenségnek. Hamarosan elindult a roham, amely nem ismer kegyelmet: a rendőrök bedarálják, ami az útjukba kerül, a többi riporterrel és a barikádok mögé szorult ártatlan civilekkel mintha az életünkért futnánk.” A fentebbi részlet mai vendégünk, Buzna Viktor hongkongi tüntetésekről készített riportjában olvasható, mely alapján úgy tűnik, hogy jól gondoljuk, ha a külpolitikai újságírók életét veszélyesnek és kalandosnak képzeljük. Buzna Viktornak, bőven kijutott az izgalmakból. Pár héttel eze

Mit ásnak a kínai régészek és miért van bradesfétisük? Milyen a kínaiak Schliemann-sztorija? Kerültek-e római légiósok Kínába? Mit gondol a kínai tudomány a hun–magyar rokonságról? A kelet-ázsiai kultúrák sok évezredes múlttal rendelkeznek, s ennek a múltnak a feltárásában, megismerésében a régészeknek is fontos szerep jut. Az ásatások nemcsak a helyi közösségek belső viszonyainak megértéséhez segítenek hozzá, hanem arról is sok információval szolgálnak, hogy az ázsiai civilizációk milyen kapcsolatban álltak más földrészekkel. Az Orient Expressz új epizódjában a kelet-ázsiai régészet egyes kérdéseiről, a múlt feltárásának ottani módszereiről, illetve két nagy ókori birodalom, a kínai és a római kapcsolatáról beszélgetünk. Az Orient Expressz adásai a Civil Rádió FM98-on december 21-ig hallgathatók, de se a Civil Rádió, se az Orient Expressz nem szűnik meg ezután sem, hanem az internetre költözik. Az adások élőben hallgathatók lesznek a civilradio.hu, illetve az onlineradiok.com oldalon, emellett podcast formá

Kik a dél-indiai balerinák? Táncolnak-e az indiai muszlimok? Hogy kerül a tánctanár a gerendára? És egyáltalán, mi az a bharatanátjam? Egy magyar, egy amerikai, egy orosz és egy észak-indiai elmennek Dél-Indiába táncot tanulni, mi az? A Kaláksétra Művészeti Egyetem, ahol Somi Panni a magyarok közül elsőként sajátította el a klasszikus bharatanátjam táncot. Az 1990-es évek óta Magyarországon is fellép és oktatja ezt a műfajt, s 1997 óta már a Sivasakti Kalánanda táncszínházat is vezeti. Ebben az epizódban szó esik királyokról és tündérekről, spicc-cipőkről és biciklikről, valamint istennőkről és prostituáltakról egyaránt. A riporterek Szivák Júlia és Salát Gergely. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. október 29-én. Az adás főcímzenéje: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Az adásban elhangzott egyéb zeneszámok klasszikus karnátikus kompozíciók, illetve Lerch István zeneszerző munkái.

Hogyan lett a munkanélküli írástudókból drámaíró? Miben más a kínai színház, mint a nyugati? Milyen író a Nobel-díjas Mo Yan? Hogyan ad vissza a fordító egy kínai szójátékot? A kínai színház jelentősen különbözik a nyugatitól, ha beülünk egy hagyományos kínai előadásra, jó eséllyel egy szót sem értünk. Ami a színpadon zajlik, remekül illusztrálja, hogy mekkora különbségek vannak a kultúrák között, s mennyire fontos lenne megismerni egymás nyelvét, szó szerint és átvitt értelemben is. Az Orient Expressz új adásában folytatjuk a beszélgetést Kalmár Évával, aki egész életét arra tette fel, hogy a kínai kultúrát, s azon belül a színházat és az irodalmat megismertesse a magyar közönséggel. A színház mellett szó lesz a kortárs kínai irodalomról, valamint a kínai–magyar fordítás nehézségeiről is. A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. október 22-én. Az adásban elhangzott zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Zhang Zhikuan 张志宽: 酒迷 (The

Az 1950-es években miért tűnt Magyarországnál jobb helynek Kína? Milyen volt egy kínai házasságkötés az új házassági törvény szerint? Pekingben a szovjet vagy az amerikai kórházban volt jobb szülni? Mekkora tacepaókat volt szabad elolvasni egy külföldinek a kulturális forradalom alatt? Miért szólt akkorát a Vadhattyúk? Amikor hetven éve, 1949 októberében Magyarország és a Kínai Népköztársaság felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot, hamarosan elindult a diákcsere a két ország között. Az 1950-es években jó néhány magyar diák tanult Kínában, akik közül sokan a magyar sinológia fontos képviselőivé váltak, s egész életükben Kína, a kínai kultúra megismerésével és megismertetésével foglalkoztak. Az Orient Expressz új adásának vendége egy ilyen magyar Kína-kutató. Kalmár Éva 1956-tól 1963-ig a Peking Egyetemen tanult kínai nyelv és irodalom szakon, majd 1968-tól újra Kínában élt néhány évig. Később az Európai Kiadó keleti irodalmakért felelős szerkesztője, majd több egyetem és főiskola oktatója lett. Szakterü

Miért van Magyarországon mongolisztika? Kik azok a mongolok? Vannak-e még nomádok? Mi a különbség egy sámán és egy ál-sámán között? Az Orient Expressz műsoraiban igyekszünk minél szélesebb palettán bemutatni Ázsiát, a különböző ázsiai kultúrákat. Eddig azonban kevesebb szó esett azokról az oktatási és tudományos műhelyekről, amelyek e hatalmas kontinens különböző népeivel, nyelveivel, országaival foglalkoznak. Ma egy ilyen műhelyt mutatunk be. Az ELTE Távol-keleti Intézetében működő Mongol és Belső-ázsiai Tanszék egyike a legkorábban alapított Ázsiával foglalkozó felsőoktatási egységeknek, amely immár több mint hetven éve a Belső-Ázsiával foglalkozó oktatás fontos hazai központja. Az Orient Expressz mai adásának vendége Birtalan Ágnes mongolista, a tanszék vezetője és a Nemzetközi Mongolisztikai Társaság elnöke, akit a tanszék tevékenységéről, a magyar mongolisztikáról és saját kutatásairól is kérdezünk. A riporterek Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. október 8-án.

Miért gyűjtött egy pesti optikus kínai porcelánokat? Hogy lett állami múzeum egy Andrássy úti magánvillából? Mi köze volt a Rákos Mátyás Fémműveknek a kelet-ázsiai múzeumhoz? Vesz-e ma műtárgyakat egy magyar múzeum? Az utóbbi időkben számos olyan évfordulót ünnepeltünk, amely Magyarország ázsiai kapcsolatainak meghatározó eseményeihez köthető. Idén volt a magyar–japán diplomáciai kapcsolatfelvétel 150. évfordulója, emellett a magyar–kínai államközi kapcsolatok 70, a magyar–dél-koreai kapcsolatok 30 évesek. Jövőre ezt a sor a magyar–mongol kapcsolatfelvétel 70. évfordulója egészíti ki, de van idén egy olyan centenárium is, amely bizonyos tekintetben összeköti ezeket. Az idén ünnepeljük a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum fennállásának 100. évfordulóját, melyet az intézmény a Made in Asia című kiállítással ünnepel. Az Orient Expressz új adásának vendége Fajcsák Györgyi sinológus–művészettörténész, a Hopp múzeum igazgatója, akivel a kiállításról és a múzeum történetéről beszélgetünk, emellett az is szóba ke

Milyen egy modern kłnai táncjáték? Hogy lehet közelebb hozni kjnaiakat és magyarokat? Jók-e a magyar gyerekek a kínai kalligráfiában? Idén ünnepeljük a 70. évfordulóját annak, hogy Magyarország és Kína felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Az évforduló alkalmával számos megemlékezésre és programra kerül sor mindkét országban, ami jó lehetőséget biztosít arra, hogy egymás értékeit, kultúráját jobban megismerhessük. Az ünnepségsorozat egyik legnagyobb szabású eseménye egy kínai operaelőadás lesz az Erkel Színházban a jövő héten. Mai adásunkban a Kínai Nemzeti Opera – „Opera Warriors” című – hazánkban először látható nagyszabású előadásáról, ennek kapcsán a hagyományos kínai színházról, valamint a magyar–kínai kulturális kapcsolatokról beszélgetünk. Vendégünk a Zhang Wei, az országaink kapcsolataiban fontos szerepet játszó Sino-Európai Alapítvány alapítója, valamint Dankó Réka, az Alapítvány projektmenedzsere. A riporterek Szivák Júlia és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. szeptember

Milyen fajtái vannak a tolmácsolásnak? Mit csinál a tolmács, ha az ügyfél butaságot mond? Adhat tanácsot egy fordító? Kínai vonalon nyelvi vagy kulturális közvetítés a feladat? Mit kell tenni, ha nem értünk valamit, de le kell fordítanunk? A különböző nyelvek és kultúrák közötti kommunikáció kulcsszereplői a tolmácsok. A jó tolmácsnak nemcsak a két nyelvet kell tökéletesen bírnia, de a kulturális különbségeket is át kell hidalnia. Különösen fontos szerep hárul rá, ha két olyan távoli világ képviselői között kell közvetítenie, mint a magyar és a kínai. Az Orient Expressz új adásában a magyar–kínai, kínai–magyar tolmácsolás és fordítás kérdéseit járjuk körül. Vendégünk Auguszt Adrienn tolmács és fordító, s aki csaknem két évtizede tevékenykedik a kínai–magyar kapcsolatok frontvonalában. A műsorvezetők Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádió FM98-pn 2019. szeptember 24-én. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Peng Liyuan 彭丽媛: 茉莉花 (

Hongkong utcáit hónapok óta tüntető diákok tartják megszállva, az egykori brit gyarmat a Kínához való visszatérés óta nem élt meg hasonló politikai válságot. A tüntetők egyre radikálisabb követelésekkel állnak elő és egyre durvább eszközöket alkalmaznak, amire a rendőrség is fokozódó keménységgel válaszol. Sokan már attól tartanak, hogy az eseményeknek előbb-utóbb a szárazföldi kínai karhatalom beavatkozása fog véget vetni. Mi vitte az utcára a hongkongiakat? Kavar-e a háttérben a CIA? Bevonulnak-e a kínai tankok? Mit mondott az „egy ország, két rendszer” jövőjéről a Vaslady? Az Orient Expressz új adásában a hongkongi eseményekről beszélgetünk. Vendégünk Kusai Sándor Kína-kutató, nemzetközi kapcsolatok szakértő, Magyarország volt pekingi nagykövete, aki jelenleg a PPKE oktatója. A riporterek Salát Gergely és Szivák Júlia Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. szeptember 10-én. Az adásban elhangzó zenszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg Yellow! 野佬: 著襪浸溫泉 – https://www.you

Április végén Akihito császár lemondásával véget ért a 30 évig tartó Heiszei (azaz a ’béketeremtő’) éra, az új császár, Naruhito trónra lépésével pedig megkezdődött a Reiva (azaz ’szépséges harmónia’) korszaka. A történelmi számvetést megnehezíti, hogy noha az elmúlt három évtized valóban a szigetország leggazdagabb és legbékésebb időszaka volt, azt egyúttal gazdasági stagnálás, természeti katasztrófák és társadalmi problémák sora, illetve ezek következtében a japán soft power viszonylagos eróziója is jellemezte. Az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai alapján pedig úgy tűnik, a következő periódus első időszaka nagy változásokat hozhat. Mi a dolga a japán császárnak? Mi történt 1945 után? Mennyire stabil a japán monarchia? Hogyan jelenik meg a médiában a császárváltás? Véget érnek-e az elvesztegetett évtizedek? Az Orient Expressz adásában a nemrég lezajlott uralkodóváltás kapcsán Japán elmúlt 30 évéről és közeljövőjéről, valamint Akihito császár örökségéről beszélgetünk. Vendégünk Bartók András

Kína és az Európai Unió kapcsolatai sokáig kifejezetten jók voltak, a két térség számos területen együttműködött, egymás legfontosabb kereskedelmi partnereivé váltak, és komolyabb konfliktusok nem terhelték a viszonyt. Az utóbbi egy-két évben azonban ez megváltozott, s Európában – különösen Németországban – egyre többen riválisként vagy fenyegetésként tekintenek Kínára. Kína már nemcsak német autókat vesz, hanem komplett gyárakat is, miközben a kultúra, oktatás, tudomány területén is igyekszik pozíciókat szerezni. Minderre az európai szereplők is ragálnak de egységes válasz egyelőre nem született. Mi az a Kína-sokk Németországban? Mit rontott el a Nyugat? Működik-e a kínai puha erő? Beleszól-e Kína a nyugati Kína-kutatásokba? Hogyan lehet együttműködni kínai partnerekkel? Miként lehet eladni a magyar kultúrát Kínában? Az Orient Expressz új adásában a kínai-európai, s azon belül elsősorban a kínai-német kapcsolatokról beszélgetünk, de szó lesz a kínai puha erőről, a magyar-kínai kulturális együttműködésről é

A jogi gondolkodás szerves része minden kultúrkörnek, ám abban hatalmas különbségek vannak, hogy mely kultúrában mit jelent a jog fogalma, és hogy mennyire fontos a jogtudomány művelése. Az Orient Expressz aktuális beszélgetésének témája az ázsiai jogfelfogás, vagyis a jog szerepe az ázsiai kultúrkörökben, Jeruzsálemtől egészen Tokióig. MI a közös Jemenben és Japánban? Lehet-e ázsiai jogi kultúráról beszélni? Hogyan hatnak egymásra a különböző jogi kultúrák Ázsiában? Van-e egyáltalán közös vonás az iszlám, a hundu és a konfuciánus jogban? Hogyan él együtt az állami, a vallási és a szokásjog Indonéziában, Kínában és Iránban? Az adás vendége Jany János jogtörténész, Kelet-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, az iszlám jog és a közel-keleti ókori jogi kultúrák elismert szakértője, a Jogi kultúrák Ázsiában című könyv szerzője. A riporterek Günsberger Dóra és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. augusztus 20-án. A műsorban elhangzó zeneszámok: Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.