Orient Expressz - Az Ázsiai Kultúrák, Népek, Országok Magazinja A Civil Rádióban

A buddhizmus a legnagyobb világvallások egyike. Bár létrejöttének bölcsője India, de Kelet- és Délkelet-Ázsiában, Tibetben és Mongóliában is meghatározó vallássá vált, jelentős hatást gyakorolva az adott kultúrákra. Miközben eredetét tekintve alapvetően „keleti” vallásnak tartjuk, napjainkban meglehetősen sokszínű képet mutat, s ma már a nyugati világban is egyre több követője van, bizonyos tekintetben politikai hatása sem elhanyagolható. A buddhizmuskutatás immár széles körben elfogadott önálló tudományág, hiszen egy 2500 éves, a hívek számát, földrajzi elterjedését és szociokulturális hatását tekintve is az egyik legmeghatározóbb világvallás hagyományát vizsgálja. A buddhizmus a maga neméden egyedi, ugyanakkor jelentősen hatottak rá más vallások, legyen szó Indiáról, Tibetről, vagy épp Kínáról, ahol már elterjedésének legkorábbi időszakában megjelent. Az Orient Expressz vendége Pap Melinda, az ELTE Kínai Tanszékének egyetemi adjunktusa, akivel kutatási területéről, a buddhizmusról s annak kínai változatáró

India fantasztikusan színes és összetett világa sokakat vonz, de milyenek az indiai hétköznapok és milyen ez az ország egy kutató szemével? Az Orient Expressz vendége Aklan Anna, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki 2018-ban szerzett doktori fokozatot a Közép-Európai Egyetemen. Kutatásait elsősorban Dél-Indiában, azon belül is Pondicherryben végezte, ahol kétszer is járt, először családdal együtt, másodszor pedig egyedül. Mai beszélgetésünk témája Aklan Anna indiai kutatómunkája, és annak egyik kiemelt tárgya, az Advaita Védanta mozgalom. Hogy lesz valaki egy tehén-púdzsá főszereplője? Beszél itt valaki szanszkritul? Mi az az apanyelv? Lehet-e egy kaszton kívüli külföldfi az Advaita Védanta követője? S mi az élet értelme? Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. március 19-én. A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté. A műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Mersal - Aalaporan Thamizhan - https://www.youtube.com/watch?v=x

Orient Expressz #28: Birkahere vagy a legkisebb lány? Avar Ákos és Babai Dániel Mongólia, ez a rohamléptekkel modernizálódó ország válaszút elé került. Miközben a mongol nemzeti identitás alappillére ma is a nomadizmus, a nomád kultúra, az elmúlt évtizedek változásai nem kedveztek ennek az életformának, a globalizáció kulturális hatásai fokozatosan háttérbe szorítják a nomadizmusból táplálkozó mongol kultúra hagyományos elemeit. A pozitív és negatív tapasztalatok alapján az országnak el kell eldöntenie, hogy ebben az új gazdasági és kulturális környezetben milyen irányba indult tovább, hogyan próbálja megőrizni és fenntartani a nomád hagyományokat, hogyan integrálja ezeket a jelenlegi környezetbe, és a hagyományos mongol tudás milyen muníciót biztosít a nomádok számára a 21. századi kihívásaival szemben. Az Orient Expressz mai adásában a fenti dilemmáról és a mai Mongóliáról lesz szó, a vendégek Avar Ákos mongolista és Babai Dániel etnoökológus, akik rendszeresen folytatnak helyszíni kutatást a mongol nomá

Az idei az évfordulók éve Magyarország és Kelet-Ázsia kapcsolataiban. Japánnal 150 éve létesített diplomáciai viszonyt az Osztrák-Magyar Monarchia, a Kínai Népköztársaságot 70 éve ismerte el Magyarország, Dél-Koreában pedig 30 éve nyitottunk nagykövetséget. A legrégebbi államközi kapcsolatunk tehát Japánnal van e térségben, s az Orient Expressz új adásában e kapcsolatok első fél évszázadáról lesz szó. Beszélünk utazókról, diplomatákról, hajóorvosokról, japonizmusról, világkiállításokról és mindenről, ami a dualizmus korának magyar–japán érintkezésével kapcsolatban szóba jöhet. Vendégünk Tóth Gergely japanológus, aki a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakán végzett, majd a neves Waseda Egyetemen kutatott két évig. Szakterülete hazánk és Japán kapcsolatainak korai története, s erről nemrég könyve is megjelent a Gondolat Kiadónál, Japán–magyar kapcsolattörténet 1869–1913 címmel. A könyvről lásd https://tinyurl.com/y6k4zub8, a szerzőről lásd https://tinyurl.com/nxgknsh. Tetszett-e Schubert zenéje Meiji

Az Orient Expressz új adásában folytatjuk a beszélgetést Osváth Gábor koreanistával, a Budapesti Gazdasági Egyetem nyugalmazott tanszékvezetőjével, az ELTE oktatójával. A fő téma a koreai irodalom, amelynek egyre több alkotása magyarul is elérhető. Miről írnak az észak- és dél-koreai írók? Miről szabad írni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban? Hogyan gyújtott fel egy amerikai hadihajót Kim Ir Szen dédapja? Olvassák-e a dél-koreaiak a Rozsdatemetőt? Hogy lehet koreaira fordítani: „fehérek közt egy európai”? Mitől ilyen népszerű a koreai popkultúra? Hogyan él tovább a konfucianizmus a két Koreában? Hogy hangzik egy koreai rövidvers? Elhangzott 2019. február 26-án a Civil Rádió FM98.00-on. A riporterek Szilágyi Zsolt és Gulyás Csenge. Az adásban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - https://www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - (G)I-DLE((여자)아이들): HANN (Alone)(한(一)) - https://www.youtube.com/watch?v=3K38Fc1SV5c - CF스타, 민요계의 아이들 송소희 @놀라운 대회 스타킹 - https://www.youtube.com/watch?v=rKdZja4lZDg - O

Az Orient Expressz új adásának témája Korea. A mindennapi híradásokban gyakran esik szó a félsziget megosztottságáról, a két ország között kialakult politikai konfliktusokról. Az északi részt katasztrófaturisták járják, és rendszeresek az ott szerzett tapasztaltokkal kapcsolatban egymásra licitáló beszámolók; a déli ipar termékei, a mobiltelefonok, autók, háztartási eszközök használata már mindennapjaink szerves része; a koreai popkultúra termékei, a fiú- és lányegyüttesek vagy épp a tévésorozatok már a világon mindenütt ismertek. Ezek a tények azonban alig visznek közelebb bennünket a koreai kultúra jobb megismeréséhez és megértéséhez, hiszen általában meglehetősen kevés szó esik a koreai művészetről, a nyelvről, az irodalomról. Mai vendégünk Osváth Gábor nyelvész, irodalmár, a Budapesti Gazdasági Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője, az ELTE oktatója, a koreai nyelv és irodalom szakavatott ismerője, aki először csaknem ötven évvel ezelőtt járt Koreában, s aki kultúraközi kommunikációt is oktatott, így kivá

A Kínáról szóló beszélgetésekben, híradásokban manapság jóval gyakrabban esik szó az ország gazdaságágáról, világpolitikai szerepéről, mint Kína és a kínaiak mindennapi életéről, családi szokásaikról, ünnepeikről. Pedig a modern Kína hétköznapjait is át meg átszövik az ország évezredes kulturális hagyományainak elemei, melyek között a konfuciánus tradíciók éppúgy jelen vannak, mint a szakrális hagyomány, a taoizmus, vagy épp a buddhizmus. Mai vendégünk Bagi Judit sinológus, az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteményének munkatársa, a Pécsi Egyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Doktori programjának hallhatója, aki terepmunkái során testközelből vizsgálta a kínai mikroközösségek vallási életét, a vallási specialisták és népi vallásos zenei társulatoktevékenységét. Ma a terepmunkái során szerzett a tapasztalatairól beszélgetünk vele. Hogyan jelenik meg a tradicionális vallásosság a délnyugat-kínai hétköznapokban? Miként lehet bejutni egy családi szertatásra? Milyen egy taoista vallási rítus? Mik ezek a rituális

Nemrég volt a negyvenedik évfordulója annak, hogy Kínában megkezdődött a „reform és nyitás”, amely nemcsak Kínát alakította át tetőtől talpig, hanem az egész világot megváltoztatta. A reform és nyitás atyjaként Deng Xiaopinget tisztelik, aki alighanem a 20. század egyik legjelentősebb személyisége volt. Neki köszönhető, hogy a gazdaságilag jelentéktelen, technikailag elmaradott, saját népességének élelmezését épphogy csak biztosítani tudó, a külvilágtól elzárt Kína ma már a világ második legnagyobb gazdasága, legjelentősebb kereskedő országa, csúcstechnológiai óriása, nagy-, szuper- vagy hiperhatalma. Deng Xiaopingről nemrég jelent meg magyarul egy igencsak vaskos könyv. Ennek szerzője Ezra F. Vogel amerikai Kelet-Ázsia szakértő, a Harvard Egyetem professzora, címe pedig Teng Hsziao-ping és Kína megreformálása. A csaknem 900 oldalas könyvet az Antall József Tudásközpont adta ki, fordítója Kiss Marcell. Az Orient Expressz legújabb adásában Vogel könyvéről, Deng Xiaopingről, a kínai reformokról és azok mai köv

A japán társadalom és kultúra mindig is jelentősen eltért a nyugatitól, s a nagymértékű modernizáció és nyugatosodás ellenére a szigetország ma is őrzi sajátos arculatát. A japán nők helyzete is sajátosan alakult és alakul, akár a Párnaköny udvarhölgyeiről, akár a hagyományos feleségekről és családanyákról, akár a mai politikus- és üzletasszonyokról van szó. Az utóbbi években újra sok szó esik a japán nőkről, mivel a kormány a nők munkaerőpiaci bevonásával szeretné felpörgeti a hosszú ideje gyengélkedő japán gazdaságot. Mik voltak a hagyományos női szerepek? Hogyan változtak meg ezek a 20. században? Milyen választási lehetőségei vannak ma egy japán nőnek? Min alapul egy japán házasság? Ki viseli a nadrágot, és ki kezeli a pénztárcát? Működik-e a womenomics? Az Orient Expressz adásának vendége Hidasi Judit japanológus, nyelvész, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora. A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádió FM 98-on 2019. január 29-én.

Az elmúlt negyed évszázad nagy globális átalakulása Délkelet-Ázsiában is érezteti hatását. Bár általában több szó esik a térség folyamataiban domináns szerepet játszó Kínáról, Indiáról, vagy épp Szingapúrról, e változások hatásaitól Kambodzsa, Laosz és Vietnám sem függetlenítheti magát. Vietnám, a „felszálló sárkány országa”, ahogyan erre egy 2010-ben megjelent kötet is utal az utóbbi 30 évben igen jelentős gazdasági, kulturális változásokon ment keresztül, melyek elsősorban a nyitásnak, az 1986-ban bevezetett doi moi-nak köszönhetőek. Vietnám óriási léptékben fejlődik és ez a fejlődés magában hordozza a mentalitásbéli változásokat éppúgy, mint a középhatalmi státusz kialakítására vonatkozó igényt. Vajon hogyan látja a mai Vietnámot egy olyan kutató, aki épp ezen reformok meghirdetése előtt járt először az országban? A mai modern Vietnámról, az elmúlt években bekövetkezett kulturális változásokról és legújabb vietnámi élményeiről beszélgetünk Vargyas Gábor etnográfussal, az MTA BTK Néprajztudományi Intézeté

Magyarország az utóbbi fél évszázadban folyamatosan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a Távol-Keleten. A térség szocialista országai után 1959-ben újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, az 1980-as évek végén pedig – a kelet blokk országi közül elsőként – Dél-Koreával. Az 1990-es években Tajvannal létesítettünk nem hivatalos viszonyt. Az Orient Expresszben folytatódik a beszélgetés e kapcsolatok fejlődésének egyik fontos magyar résztvevőjével és alakítójával, Mátyus Sándor volt diplomatával. Mátyus Sándor egész életében diplomataként dolgozott. 1969-ben angol és japán szakon végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, majd 1970-től négy éven át Magyarország tokiói nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja volt. Ezután a külügyminisztériumban felelt különböző ázsiai területekért, majd 1983-ban megint Tokióba került. Később részt vett Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének előkészítésében. A rendszerváltozás után egy stockholmi kitérő után visszatért Ázsiá

Magyarország az utóbbi fél évszázadban folyamatosan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a Távol-Keleten. A térség szocialista országai után 1959-ben újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, az 1980-as évek végén pedig – a kelet blokk országi közül elsőként – Dél-Koreával. Az 1990-es években Tajvannal létesítettünk nem hivatalos viszonyt. Az Orient Expressz aktuális adásának vendége e kapcsolatok fejlődésének egyik fontos magyar résztvevője és alakítója, Mátyus Sándor volt diplomata. Mátyus Sándor egész életében diplomataként dolgozott. 1969-ben angol és japán szakon végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, majd 1970-től négy éven át Magyarország tokiói nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja volt. Ezután a külügyminisztériumban felelt különböző ázsiai területekért, majd 1983-ban megint Tokióba került. Később részt vett Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének előkészítésében. A rendszerváltozás után egy stockholmi kitérő után visszatért Ázsiába: 2001–¬20

Az Orient Expressz újévi adásában négy szerkesztő - Günsberger Dóra, Salát Gergely, Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt - saját ázsiai zenei élményeiről beszél, sok zenével illusztrálva az elhangzottakat. Mit hallgatnak a szerelmes pakisztániak? Mit bömböltet a mongol sofőr végtelenítve egy-egy tizenhat órás úton? Mire táncolnak az indonézek? Hogy hangzik, ha a kínai citera dob+basszus+gitár alapra peng? Összefér-e a sámánzene és a hajmetál? Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. január 1-jén.

Az Orient Expressz karácsonyi különszámának témáját természetesen az ünnep adja. A műsorban körbejárjuk Kelet-, Délkelet- és Dél-Ázsiát, hogy megtudjuk: a térség egyes országaiban hol jelent valamit az ünnep, kik és hogyan ünneplik a karácsonyt, hol élnek keresztények, milyen szokásokat követnek. És szó lesz persze arról is, hogy a felszínes nyugatosodás milyen módon jelenik meg karácsony táján az ázsiai nagyvárosokban, hogyan igyekeznek a kereskedők a karácsonyt ürügyként használva némi plusz fogyasztásra ösztönözni a A műsort az Orient Expressz összes szerkesztője - Gulyás Csenge, Günsberger Dóra, Salát Gergely, Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt - készítette, s mellettük megszólal még HidasiJudit japanológus. Elhangzott a Civil Rádióban 2018. december 25-én.

A hivatalos történetírás szerint éppen negyven éve, a Kínai Kommunista Párt XI. Központi Bizottságának 3. plénumán hirdették meg a reform és nyitás politikáját Kínában. Az 1978. december 18–22. között zajlott találkozóval kezdődő, jelenleg is tartó reformidőszakban Kína történelmi léptékben is páratlan ütemű és mértékű gazdasági-társadalmi változásokon megy keresztül, s a szemünk előtt válik világhatalommá. A Kínai Népköztársaság fejlődését kiemelt figyelemmel, éles vitákkal és szélsőséges véleménykülönbségekkel kísérik a külföldi szakértők és döntéshozók, de Kínán belül sincs egyetértés sem az eddig átalakításokkal, sem az ezután követendő úttal kapcsolatban. Hogyan kezdődött a kínai reform és nyitás? Volt-e mesterterv? Mit tudott Deng Xiaoping? Mi a kínai csoda titka? Létezik-e kínai modell? Miért értik félre rendszeresen a kínai fejleményeket a külföldi szakértők? Az Orient Expressz vendége Kusai Sándor Kína-szakértő, Magyarország volt pekingi nagykövete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszéké

Mongólia az ellentétek országa. Ha egy beszélgetésben szóba kerül, általában a Dzsingisz alapította nagy mongol birodalom, a tatárjárás, a szinte végtelen belső-ázsiai puszták és a nomádok jutnak eszünkbe. Az ország hatalmas, 17-szer nagyobb hazánknál, ugyanakkor lakosainak száma alig haladja meg a 3,3 milliót. Kétségtelen, hogy sokan a hagyományos nagyállattartó nomád gazdálkodást folytatják, de a mongolok kétharmada ma már városokban él, Ulánbátor modern főváros, és a modernizáció rohamléptekkel halad az egész országban. Vidéken ma is sokan jurtákban laknak, de ezeknek a jurtáknak immár elengedhetetlen részei a napelemek, a tévé és a modern elektronikai eszközök. A mongol nomádok legtiszteltebb állata ma is a ló, de nyájaikat immár kínai motorbicikliken terelik. A gazdaság fontos alapját adja a nomád állattenyésztés, de a banki és szolgáltató szektor, az ipari és bányászati beruházások szerepe ma már meghatározó. A mongolok rendkívül büszkék nomád hagyományaikra, és miközben a globalizáció kikerülhetetlenül

Az ősi Selyemút nemcsak kereskedelmi célokat szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet találkozásának fő színtere is volt. A Kr. e. 2. századtól kezdődően több mint egy évezreden át használatban lévő útvonalon az áruk mellett vallások, eszmék, művészeti stílusok és technológiák áramlottak a nagy civilizációk között. A Selyemút menti belső-ázsiai városokban és oázisokban keveredtek a kínai, az indiai, az iráni, valamint a nyugati kultúra elemei, sajátos helyi világokat létrehozva. A Selyemút földrajzi viszonyainak és kulturális emlékeinek feltárásából magyar tudósok is kivették a részüket, s két kutatónk, Széchenyi Béla és Stein Aurél expedíciói világhírűvé váltak. 2018 novemberében nyílt meg a „Magyarok a Selyemúton – a Széchenyi-expedíció és Stein Aurél” című kiállítás, amely ezeket a kutatókat és útjaikat mutatja be. A kiállítás január 7-ig ingyenes látogatható az Ybl Budai Kreatív Házban az Ybl Miklós téren, a Várkert Bazárnál. Mi az a Selyemút, és mit kerestek rajta a magyarok? Ki volt Stein Aurél? Hogy vetőd

A Fülöp-szigetekről a magyar közvélemény nagyon keveset tud. A 7641 szigetből álló, százmilliós lakosságú ország csak az utóbbi években szerepel rendszeresen a hírekben sajátos stílusú elnöke, Rodrigo Duterte viselt dolgai miatt, de hogy pontosan milyen folyamatok zajlanak a filippínó területeken, arról alig van hiteles információn. Pedig az ázsiai–csendes-óceáni térség egyik fontos államáról van szó, amely jelenleg a régióban zajló kínai-amerikai vetélkedésnek is fontos terepe. Miért vetélkednek évszázadok óta nagyhatalmak a Fülöp-szigetek feletti befolyásért? Hogyan alakult az ország sorsa a függetlenség elnyerése óta? Mennyire demokratikus a filippínó rendszer? Mit kell tudni Rodrigo Dutertéről? Mi értelme a hírhedt drogellenes háborúnak? Hogyan egyensúlyoz Duterte Kína és az USA között? Létrejöhet-e újra egy Marcoséhoz hasonló diktatúra? Az Orient Expressz vendége Klemensits Péter történész, Délkelet-Ázsia-szakértő, a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet szenior kutatója. A riporterek Salát Gergely

India a szélsőségek hazája, ahol minden és mindennek az ellenkezője egyszerre jellemző. Csak hogy néhány példát említsünk – India a világ egyik legnépesebb országa – 1.3 milliárd fő hazája -, ahol egymás mellett van jelen a rendkívüli szegénység és a hihetetlen gazdagság és ahol bár az alkotmány eltörölte a kasztrendszert, az mégis tovább él és alapvetően meghatározza a társadalmi berendezkedést. India magát szekuláris államként definiálja, ám 2014 óta a szélsőséges, a társadalom és állam hinduizációját célként kitűző Bharatiya Janata Párt alkot kormányt Narendra Modi vezetésével. Hogyan értékelhetjük ezeket az ellentéteket és hogyan értelmezhető egy ennyire más hagyományokon és társadalmi struktúrán alapuló kultúrkör európai fogalmak segítségével? Milyen párhuzamokat vonhatunk az európai és az indiai társadalmi fejlődés között? Mit tudnak Indiában Magyarországról és egyáltalán, milyen India egy magyar kutató és diplomata szemével? Az Orient Expressz vendége Balogh András egyetemi professzor, nagykövet, In

Hány millió kínai internetezik? Mire használják a világhálót? Hogyan vásárolhatunk egy telefonnal? Mivel megyünk többre: készpénzzel vagy QR-kóddal? Érdemes-e letölteni a WeChat applikációt? Kik uralják a kínai e-gazdaságot, és miért? Miben jobb vetélytársainál az Alibaba? Mi az a mesterséges intelligencia, és miért jók benne a kínaiak? Az Orient Expressz vendége Bánhidi Ferenc közgazdász, távközlési szakértő. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018- november 13-án.