Vakfolt Podcast

Az év utolsó rendes adásában búcsút veszünk Ingmar Bergmantól, és egy újabb alapművet nézünk meg tőle: ez a Suttogások, sikolyok, a csupa női főszereplőt felvonultató, színes filmre forgatott dráma. A négy kiemelt szerepben Kari Sylwan, Harriet Andersson, Ingrid Thulin, és Liv Ullman látható, az utóbbi kettő Bergman állandó munkatársa, akikkel már találkoztunk korábbi adásokban.  Milyen helyet foglal el a bergmani életműben a kosztümös dráma? Milyen témák köszönnek vissza, amelyekkel már A nap vége és A hetedik pecsét idején is foglakozott? Mik azok a rendezői megoldások, amelyek már a Personából ismerősek? Beszélünk a film kulcsmotívumairól, a színhasználattól a kamerabeállításokig. Azt is igyekszünk megérteni, mi teszi a szereplőket azonosulhatóvá ebben a megterhelő történetben. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból! További linkek A Vakfolt podcast Face

Ingmar Bergman filmekkel foglalkozó sorozatunk következő állomása A nap vége (Smultronstället), szintén 1957-ből, akárcsak A hetedik pecsét. Bergman nemzetközileg is elismert filmje az egyik legfontosabb mesterműve. A rendező az önmagunkkal való szembenézést és az emberi létezés alapkérdéseit járja körbe egyszerre modern és minimalista eszközökkel. A szabdalt szerkezet és az álomjelenetek segítségével kapunk betekintést az idős professzor személyiségébe, aki az élete végéhez közeledve szembesül a múltja elmulasztott lehetőségeivel, megbánásaival. A film erőteljes alakításai, elsősorban a professzort megformáló Victor Sjöström élete utolsó szerepében, és Ingrid Thullin a professzor menye szerepében, valamint a film mélységes filozófiai kérdésfelvetései és izgalmas szerkezete teszik A nap végét filmklasszikussá. Az adásban beszélünk az álomjelenetek értelmezéséről, a főszereplő életszakaszairól, amelyeket a film különböző történeti egységeiben újra bejár. Beszélünk a rokoni kapcsolatairól, elhelyezzük őket Isa

Monumentális vakfolthoz érkeztünk a héten. Ingmar Bergman filmográfiájából apránként elkezdjük ledolgozni a hiányosságainkat, hisz tőle a podcastban még csak a Persona című filmről beszéltünk. Ezúttal az 1957-es magnum opusát beszéljük ki, ez A hetedik pecsét, amelyben a rendező az élet jelentőségéről tanakodik, és a halállal való szembenézéssel birkózik meg. Mi mindenről szól a maga kilencven percébe sűrítve a halállal sakkozó lovagról ismert A hetedik pecsét? Milyen történetszálakon keresztül járja körbe a halálfélelem, az élet értelme, és a hit kérdéskörét Bergman? Milyen különböző álláspontokat képviselnek a történet szereplői ezekben a kérdésekben? Mit fogalmaz meg az egyházi, intézményes vallásosságról, és a világi hatalmakról? Mely szereplők mondatai, cselekedeteivel azonosulhat a legjobban Bergman? És mi a jelentősége annak, hogy a filmben kiemelt szerepet kap egy vándorszínész társaság? Ezeket a kérdéseket tárgyaljuk ki adásunkban. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatla

Rendhagyó módon egy olyan filmmel foglalkozunk a Vakfolt podcastban, amelyet idén mutattak be a magyar mozik. A Perfect Days (Tökéletes napok) a német rendező, Wim Wenders japán nyelvű filmje. 2023-ban Cannes-ban a főszereplőt, Jakuso Kódzsit a legjobb férfi főszereplő díjával jutalmazták, a 2024-en tartott Oscar-gálán pedig Japán nevezettjeként versenyzett a legjobb idegen nyelvű film díjáért.  Hogy kerül ahhoz egy német rendező, hogy japán nyelvű filmet forgasson, ráadásul azon belül is egy konkrét városrészben játszódó történetet egy vécétakarítóról? Elmeséljük a Tökéletes napok keletkezésének történetét, a forgatási körülményeit, és elemezzük Wim Wenders japán hatású filozófiáját, amelyet ezen a filmen keresztül megfogalmaz.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon A Vakfo

Kuroszava Akira japán rendezőtől eddig a Vakfolt podcastban többségében dzsidaigeki (történelmi dráma) filmeket néztünk, ideje volt, hogy a modern korban játszódó mesterműveiből is kiemeljünk egyet. A Menny és pokol (Tengoku to jigoku, angolul High and Low) Mifune Tosiró és Kuroszava egyik utolsó együttműködése, amelyben a kortárs Japán társadalmi feszültségeire rávilágító izgalmas krimit láthatunk. Beszélünk arról, milyen előzményei vannak Kuroszava és Mifune közös munkáiban a kortárs kriminek. Azt is megbeszéljük, mennyire új a szerep, amelyben a jellemzően harsány Mifunét látjuk. Milyen eszközökkel tartja fenn a néző figyelmét az egyhelyszínes drámában a film elején Kuroszava? Mennyire viseli jól a film, amikor a második felében fókuszt vált a cselekmény? Mit jelent a procedurális krimi, és hogyan valósítja meg az alműfaj sajátosságait a Menny és pokol? Milyen hitchcocki elemeket lehet felfedezni a filmben? Milyen társadalmi és történelmi kontextusban készült a film, és mit fogalmaz meg a korabeli japán ga

Kuroszava elvitathatlan hatású kalandfilmje a Rejtett erőd, amelyet nem tartanak számon a legfőbb mesterművei között, de semmivel sem nyújt kevesebb szórakozást, mint a fő alkotásai. A Rejtett erőd (angolul ismert címén Hidden Fortress, eredetileg pedig Kakusi-toride no szan-akunin) a Véres trón és A testőr közé beékelődő dzsidaigeki kalandfilm (közben csinált persze mást is, például neo-noirt). Mifune Tosiró ezúttal is főszerepben látható, de mellette legalább ennyire hangsúlyos szerepet kap a Juki hercegnőt játszót Uehara Misza, valamint a Taheit és Matasicsit játszó Csiaki Minoru és Fudzsivara Kamatiri).  Vajon miért lett óriási anyagi siker a Rejtett erőd? Miért annyira könnyen befogadható a nyugati néző számára az egyébként is közönségbarát Kuroszava-életművön belül is ez a film? Mi újat láthatunk a dzsidaigeki műfajban ezúttal a japán mestertől? Beszélünk arról is, hogy milyen módokon ihlette George Lucast a Rejtett erőd, amikor a Csillagok háborúját írta.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a V

Vasárnap véget ért az idei, hetedik Budapesti Klasszikus Film Maraton, amelyet az NFI, illetve az NFI-hez tartozó Filmarchívum szervezett. Mind a ketten több filmet is megtekintettünk a több mint száz előadás közül, különkiadásunkban ezekről a vetítésekről számolunk be.  Az alábbi filmekről és a vetítésekkel kapcsolatos élményeinkről hallhattok: A zenedoboz (Music Box, Costa-Gavras, 1989) - 00:05:30 Lisszaboni történet (Lisbon Story, 1994, Wim Wenders) - 00:14:14 Alice a városokban (Alice in den Städten, 1974, Wim Wenders - 00:24:30 Made in England - Powell és Pressburger filmjei (Made in England - The Films of Powell and Pressburger, 2024, David Hinton) - 00:32:45 A zen érintése, Sárkány fogadó (1971, 1967, King Hu) - 00:44:55 Rám csaj még nem volt ilyen hatással (1994, Reich Péter) - 01:18:45 Sci-fi a századelőn – Filmkoncert a Jérôme Seydoux–Pathé Alapítvány némafilmjeiből - élőzenés némafilmvetítés a BMC-ben - 01:32:00 Adásunk az NFI-vel együttműködésben jött létre, ebből következően termékelhelyezést h

Kuroszava Akira nyerte meg a Facebook-csoportunkban, a Vakfolt podcast társalgóban rendezett játékunkat márciusban: ő lett a kedvenc nem angol nyelvű rendezőtök. Az ő tiszteletére idén több filmjét is szemlézzük, köztük az első A vihar kapujában, vagyis a Rashomon 1950-ből. Adásunk vendége a Filmvilág podcast egyik házigazdája, Huber Zoltán. Miért hivatkozási alap mindmáig A vihar kapujában? Mit fogalmaz meg az igazság és az emlékezés természetéről Kuroszava Akira filmje, és mi az, amiben továbbgondolja az alapjául szolgáló novella mondanivalóját? Beszélünk a film mindegyik főszereplőjéről, az elmaradhatatlan Mifune Tosiróról, Kjó Macsikról, Mori Maszajukiról és Simura Takasiról egyaránt. Melyikük kapja a legnehezebb feladatot ebben a történetben, amelyben minden szereplő máshogyan idézi fel a közös emlékeiket és összetűzésüket? Beszélünk Kuroszava rendezői fogásairól, amelyek már a korai munkásságában is szembetűnőek voltak. Mitől öregszik hihetetlenül jól a Rashomon, és miért emlegeti megannyi rendező a ked

A Vakfolt podcast tizenötödik évadjában olyan fajsúlyos vakfoltokat pótolunk, amelyek a nemzetközi filmes világból származnak, azaz sem nem angol nyelvűek, sem nem magyarnyelvűek. Az évad nyitóepizódjában a nemrég elhunyt Alain Delonra emlékezünk. Jean-Pierre Melville Le Samourai (A szamuráj) című filmjét elemezzük, amelyben Delon ikonikus új karakter-archetípust teremtett meg a szótlan bérgyilkos figurájával. A beszélgetés során a film jelentőségéről, Melville és Delon életéről is esik szó, valamint Melville szerepéről a francia új hullámban. Kiemeljük a film atmoszféráját, Melville rendezői stílusát és a főszereplő, Jef Costello karakterének ábrázolását.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt podcast a Yo

Támgatott adásunkban az NFI, illetve a Filmarchívum által szervezett Budapesti Klasszikus Film Maraton rendezvény idei felvonásáról beszélünk. A szeptember 17-22-ig tartó fesztiválon több helyszínen minden nap el tudunk csípni legendás filmklasszikusokat, bepótlandó és már bepótolt vakfoltokat, úgyhogy mi nagyon várjuk az idei programot. Arról nem is beszélve, hogy a filmarchivista munkásságáért díjazni fogják nálunk Wim Wenders rendezőt, aki a fesztivál díszvendége lesz, és vele együtt tudjuk majd megnézni a filmjeit. Láthatjuk majd a Párizs, Texast és a Buena Vista Social Clubot ugyanúgy, mint a Berlin felett az eget. De beszélünk egy csomó más filmről, amelyekre már régóta ácsingóztunk.  Az adás második felében Barkóczi Janka, a filmmaraton programkoordinátora a vendégünk, aki mesél a fesztivál szekcióiról és az általuk válogatott filmek összefonódásairól. Majd hallhatjátok a két sci-fi film bemutatásával megbízott Képes Gábort, a Neumann Társaság igazgatóját, aki meghozza a kedvet a 2001 Űrodüsszeia újran

Évadunk utolsó adásában David Cronenberg filmográfiájához térünk vissza. Korábban a Videodrome-ot pótoltuk tőle, ezúttal a Crash (Karambol) című 1996-os filmjét néztük meg. A főszerepben James Spader látható (Szex, hazugság, videó), valamint Holly Hunter (Arizonai ördögfióka), Deborah Kara Unger (Játsz/ma) és Elias Koteas (Zodiákus) láthatók. Cronenberg ismét egy irodalmi művet adaptált, ezúttal J. G. Ballard 1973-as, azonos című regényét. Adásunk vendége Varga Ferenc (Recorder, Filmklub podcast). Beszélünk David Cronenberg örökös kedvenc témáiról, a technológia és a biológia vérnászáról, ezúttal az autók és a mozifilmek kapcsolatán keresztül. A szexuálisan explicit Karambol számos bilit kiborított a Cannes-i filmfesztiválon, amikor bemutatták: kitárgyaljuk a zajos fogadtatást, amiben a tabudöntögető mű részesült, és az ellentmondásos díjazását is. Ki milyen alakítást nyújt a filmben, ki az, akinek jól áll a Cronenberg-féle előadásmód? Hogyan adaptálta J. G. Ballard regényét Cronenberg, miket változtatott, és

Miután a kis költségvetésű, tabukat nem ismerő horrorjaival hírnevet szerzett magának, de még azelőtt, hogy A Gyűrűk Ura-trilógiával lenyűgözte volna a világot, Peter Jackson készített egy filmet a szülőhazája, Új-Zéland egyik legnagyobb port kavart bűnesetéről. A Heavenly Creatures (Mennyei teremtmények) egy 1950-es évekbeli ügyet dolgoz fel, amelynek a főszereplője két tinédzser lány: a filmben őket a világhír előtti Kate Winslet és Melanie Lynskey játsszák.  Beszélünk Peter Jackson és a két fiatal főszereplő karrierjéről egyaránt, amelyet jelentős részben ennek a filmnek a nemzetközi sikere indított be. Milyen színészi kvalitásait látjuk Melanie Lynskey-nek visszaköszönni a későbbi szerepeiben (Last of Us, Yellowjackets, Egy különc srác feljegyzései, Egek ura), és mi tette sztárrá már akkor Kate Winsletet, aki később olyan filmekkel nyűgözött le bennünket, mint a Titanic vagy az Egy makulátlan elme örök ragyogása? Mik Peter Jackson becsípődései, milyen közös pontokat lehet felfedezni a Mennyei teremtmények

Jim Jarmusch az amerikai független filmes világ korai, ikonikus figurája. Filmjei gyakran felborítják a műfaji konvenciókat, a karakterközpontú történetmesélésre helyezve a hangsúlyt. A Down By Law (Törvénytől sújtva, 1986) a rendező egyik korai mesterműve, amelyben már jelentős szerepet kapnak a Jarmusch karakteres vonásai. A fő szerepekben iszonyú menő zenészek bukkannak fel (Tom Waits, John Lurie) a feltörekvő Roberto Benigni mellett, ennek megfelelően a film zenéje is felejthetetlen. A minimalista vizuális stílust Robby Müller makulátlanul megkomponált fekete-fehér képei teremtik meg, amelyekhez kitűnően passzol Jarmusch feketébe hajló humora. Mik a Tövénytől sújtva közös pontjai az örök független Jim Jarmusch későbbi filmjeivel? Hogyan lehet jellemezni Jarmusch minimalista stílusának a vonzerejét? Mi érdekelte őt New Orleansszal kapcsolatban, amit ebben a filmben akart vászonra vinni? Milyen a három fő szerepben John Lurie, Tom Waits és Roberto Benigni? Mitől “hangout” film a Törvénytől sújtva? Ha tetsz

Gus van Sant 1991-es drámája a My Own Private Idaho (Otthonom, Idaho), amelynek középpontjában River Phoenix és Keanu Reeves állnak. A queer road movie-ként jellemzett film Phoenix tragikusan rövid karrierjének egyik egyértelmű csúcspontja, és az ifjú Reeves számára korai lehetőség volt, hogy megmutassa magát komoly szerepben. A Telex szerzőjével, Klág Dáviddal beszélgetünk az alkotásról.  Mi az Otthonom, Idaho keletkezéstörténete, és hogyan magyarázza ez a filmben keveredő stílusokat? Sikeres-e Gus van Sant kísérlete, hogy a modern történetet Shakespeare-i elemekkel vegyítse? A történet egyes epizódjait külön-külön is megvizsgáljuk, külön kiemelve a Seattle környéki vidék szerepét a kora kilencvenes évekbeli popkultúrában. Milyen a két főszereplő alakítása? Megnézzük azt is, hogy River Phoenix karrierjében hol helyezkedik el az Otthonom, Idaho, milyen szerepeket válogatott az ifjú sztár, és hogy hogyan tette magáévá a karakterét ezen a forgatáson. Haláláról és hatásáról is beszélünk.  Ha tetszett az adásunk,

Az idén 25 éves A tehetséges Mr. Ripley (The Talented Mr. Ripley) című film az adásunk témája. Patricia Highsmith 1955-ös regényét Anthony Minghella (Az angol beteg) adaptálta Matt Damon (Tom Ripley) és Jude Law (Dickie), valamint Gwyneth Paltrow (Marge), Philip Seymour Hoffman (Freddie) és Cate Blanchett (Meredith) főszereplésével. Az adásunk vendége Onozó Róbert (Recorder magazin). Milyen adaptációk előzték meg Anthony Minghella filmjét, és hogyan vezetett az útja Az angol beteg sikere után ehhez a történethez? Hogy kerültek képbe a kor legígéretesebb tehetségei, mint Matt Damon és Gwyneth Paltrow? Milyen queer témákat boncolgat Patricia Highsmith története, és hogyan modernizálja azt Minghella scriptje? Összehasonlítjuk a film két felét is, amelyeket egy éles műfaji váltás választ el: mennyire működik a thrilleresebb, feszültebb második rész az útirajzszerű, atomszférikus első részhez képest? Milyenek a szemtelenül fiatal sztárok a szerepeikben? Megnézzük azt is, hogy a döbbenetesen erős 1999-es év filmes

Gigantikus hiányosságunkat pótoltuk: megnéztük az Arábiai Lawrence (Lawrence of Arabia) című filmet David Lean rendezésében. Az 1962-es szuperprodukció Peter O'Toole, Omar Sharif, Alec Guinness, Anthony Quinn főszereplésével. Az epikus történetet közel egy éven keresztül forgatták a sivatagban, és tíz Oscar-díjra jelölték, ma pedig előkelő, top ötös helyet foglal el az Amerikai és a Brit Filmintézet legjobb filmes listáján is. Az adásunk vendége a Film.hu főszerkesztője és a Filmvilág Podcast műsorvezetője, Varga Dénes.  Miért öregszik jól az Arábiai Lawrence? Mit fogalmaz meg T. E. Lawrence története a "fehér megmentő" mítoszáról? Mit gondol Lean filmje a brit gyarmatosításról és a fehér felsőbbrendűségről? Mi teszi mélyreható karaktertanulmánnyá a háborús kalandfilmbe ágyazott történetet? A tágabb történelmi kontextust is bemutatjuk: az arab felkelés és a brit érdekek a Közel-Keleten az I. világháború idején, a gyarmati hatalmak hatása a határok megrajzolására és ennek hatásai a régió etnikai és vallási cso

Megérkezett a Dűne második része, amelynek a premierjét tavaly őszről csúsztatták idénre a sztrájkok miatt. A nagyrészt Magyarországon forgatott filmet Denis Villeneuve rendezte, a főbb szerepekben Timothée Chalamet, Zendaya, Rebecca Ferguson, Javier Bardem, Josh Brolin, Stellan Skarsgard, Austin Butler, Florence Pugh és Christopher Walken láthatók.  Frank Herbert regényének az adaptálására ez már nem az első kísérlet, többek közt David Lynch bicskája is beletört már, ezért kíváncsian vártuk, Villeneuve-nek sikerül-e majd, amibe oly sokan belebuktak. Mik azok a különbségek, amelyeket a Villeneuve-ék változtattak az eredeti regényhez képest? Mennyire működtek a változtatások? Mely karakterek jártak jól, és kik húzták a rövidebbet az átírások révén? Hogy vette a feladatot Timothée Chalamet, Zendaya és Austin Butler? Beszélünk a film látványvilágáról is, amelyen rengeteg magyar szakember dolgozott. Végezetül a harmadik résszel kapcsolatos jóslatainkat is megosztjuk.  Az adás a Vakfolt Extrában érhető el!  

FIGYELEM: ha az adás utolsó 23 perce hiányzik, töltsd le újból a hanganyagot! Újra feltöltöttük a javított fájlt. Az idei már a hatodik Vakfolt díjátadó, és András és Péter állandó műsorvezetőtársaként visszatér Mikó László azaz CyClo. Megtárgyalják a 2024-es Oscar-díjra jelölt filmeket, színészeket, írókat, rendezőket, esélyeket latolgatnak, és persze hagyományosan kiosztják a Vakfolt saját díjait is, saját jelöltlistával. Az adás hamarosan a Vakfolt Extrában folytatódik további kategóriákkal. Az alábbi kategóriákat hallhatjátok ebben az adásban: Férfi mellékszereplő Női mellékszereplő Egészestés animációs film Idegen nyelvű film Adaptált forgatókönyv Eredeti forgatókönyv Rendezés Férfi főszereplő Női főszereplő Legjobb film A Vakfolt Extrában hallgathatjátok a legjobb filmzene, legjobb vizuális effektusok, és a többi Oscar-kategóriát, valamint a Vakfolt saját kategóriáit, mint a legjobb alakítások rossz filmekben, a legjobb állati alakítások, és így tovább.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Va

A Midnight Cowboy (Éjféli cowboy) 1969-ben Új Hollywood kapuján lépett át, és X besorolása ellenére óriási kasszasiker és kritikai siker lett egyaránt. John Schlesinger rendezése, Dustin Hoffman és Jon Voight játéka máig elemzések és dokumentumfilmek tárgya. Vermes Dorka  rendező (Árni, Alba Vulva, Anyák napja) társaságában beszéltünk a filmről.  Milyen filmes közegben érkezett a vásznakra az Éjféli cowboy? Dustin Hoffman és Jon Voight karrierje hol tartott 1969-ben? Milyen tabutémákkal foglalkozott forradalmi módon James Leo Herlihy eredeti regénye, és miket domborított ki ebből Waldo Salt scriptje? Beszélünk arról, mivel érdemelte ki az X besorolást, szóba jön a Hays-kóddal jelzett éra vége, valamint a francia új hullámos ihletésekről is beszélünk. Mitől számít újdonságnak Joe Buck és Rico "Ratso" Rizzo karaktere a főszerepben? Milyen a köztük lévő kapcsolat? Milyen rendezői fogásokkal nyűgözi le a nézőit Schlesinger? Természetsen beszélünk a filmben ábrázolt szexualitásról, valamint az illúziójától megfosz

Újabb hollywoodi klasszikust pótoltunk a héten: az All About Eve (Mindent Éváról) Joseph Mankiewicz rendezése 1950-ből. A filmet rekordszámú, 14 Oscarra jelölték, amelyből ugyancsak rekordszámú, négy jelölést kaptak a színésznők. Ezt azóta sem tudta megismételni egyetlen produkció sem. Bette Davis, Anne Baxter, Celeste Holm és Thelma Ritter is emlékezeteset nyújtanak, mellettük még egy nyúlfarknyi szerepben Marilyn Monroe is feltűnik. Az adásunkban a wmn.hu kritikusa, Gyárfás Dorka volt a vendégünk. A Mindent Éváról a New York-i színészvilágban, a Broadway környezetében játszódik - milyen általános, és ma is érvényes állításokat fogalmaz meg a sztárságról? Hogyan száll szembe a műfaji sztereotípiákkal az átverésekkel, rivalizálással, szélhámossággal foglakozó történet? Miért lenyűgözően sokrétű Bette Davis alakítása a negyvenes éveiben járó színpadi legenda, Margo Channing szerepében? Anne Baxter hogyan lepi meg a nézőket a feltörő üdvöske, Eve Harrington szerepében? George Sanders játssza a kritikust, Addiso