Parallaxis

A National Geographic 2020-as Az igazak (The right stuff) című sorozata érzékletesen végigviszi az űrhajósok kiválasztásától az első Mercury-űrrepülésig tartó több, mint két éves időszakot, lazán követve Tom Wolfe azonos című 1979-es regényét. Ez a közelmúltban bemutatott nyolcrészes filmalkotás és az emberiség első űrrepüléseinek közelgő hatvanadik évfordulója remek alkalmat adott arra, hogy Csabával, Nándival és Miklóssal kibeszéljük a Mercury-programot, annak jelentőségét, buktatóit, illetve a sorozat hitelességét.

Mi az a nem is annyira kevés dolog, ami már valóra vált Robert Zemeckis ikonikus filmtrilógiájából? Mennyire megbízható a posta? Miért működik a Vissza a jövőbe annyira jól? Ezekkel a négydimenziós gondolatokkal búcsúztatjuk Marty McFly jövőbe érkezésének ötödik évét és köszöntjük a hatodikat.

Űrruhák. Minden, amit tudni akartál az űrruhákról, de sohasem merted megkérdezni.

Tétel: ha karácsony, akkor Reszkesstek, betörők! Bizonyítás: Szükségtelen, az állítás triviális. Kevines, tudományos, fantasztikus, de mégis inkább békés, boldog ünnepeket kívánunk minden olvasónknak és hallgatónknak!

Témáink: a Starship tesztrepülése, a második világháborús rettegett német "csodafegyver" irányítórendszere és a fizikai Nobel-díjat múlt héten átvevő Roger Penrose új elmélete, mely szerint lehetséges, hogy Univerzumunk Ősrobbanások végtelen sorozatában keletkezik újra meg újra.

Fogyasszunk jobbnál jobb, szórakoztató tudományos online tartalmakat, de sose felejtsük el, hogy szinte kivétel nélkül át akarnak verni! Posztmodern tudománynépszerűsítés a Parallaxis Podcast legújabb epizódjában!

A műsor témája: a Csang'e-5 kínai holdszonda néhány napja zajló történelmi útja és, hogy miért több ez, mint "csak" egy újabb mintahozás a Holdról.

Éljétek újra a technika és a szakértelem diadalát a gravitációval és kishitűséggel szembern, s hallgassátok vissza a legfrissebb Sokolébresztőt itt!

Álom, vagy egy bugos szimuláció, esetleg egy párhuzamos univerzumból átszüremlő adatfoszlányok okozzák ezeket a furcsaságokat? Nyilván mi sem tudjuk, de jó rendesen kibeszéltük, körüljártuk ezt a témakört is legújabb epizódunkban.

A kéthetente jelentkező rádiós kozmikus háttérműsorunk legfrissebb adásában mi másról is lehetett volna szó, mint a NASA múlt heti bejelentéséről, mely szerint vízmolekulák jelenlétére utaló spektrumvonalakat figyeltek meg a Hold felénk forduló oldalán.

Bolygónkat napról-napra bombázzák kisebb-nagyobb meteorok. Már a Földtörténet korai szakaszában nemcsak sortűzként bombázták planétánkat, de rögtön egy kisbolygó, a Theia ötközött a Földnek, ami végül holdunk kialakulását eredményezte, mely lelassította bolygónk forgását és stabilizálta a Föld tengelyének dölöngélését, hogy aztán az üstökösök megtölthessék az óceánokat. Ez pedig nagyban hozzásegítette a bolygó első lakóit, hogy kilépve az őslevesből sok-sok évmillió alatt egy olyan fajjá fejlődjenek, amik majd' kétszázmillió évig uralták bolygónkat, hogy aztán a Yucatán-félsziget fölött felrobbanó üstökös hazavágja a dinók hétvégi terveit, és teret adjon mókuscickány őseinknek, hogy aztán itt, ebben a műsorban erről a témáról beszélgethessünk. De az univerzum máig fitoktatja erejét, és ad ízelítőt bolygónk múltjából: emlékezzünk a 2013-as oroszországi vagy a 1908-as Tunguszkai eseményre.

Hol volt, hol nem volt, olyan négy és fél milliárd évvel ezelőtt, vagy egy kicsit még annál is régebben, volt egyszer egy gyanúsan átlagos, nagyjából százezer fényév átmérőjű spirálgalaxis, s annak a külsőbb tartományaiban egy szörnyen közönségesnek látszó sárga törpecsillag. ..

Az új Parallaxis Podcastben is feketelyukaztunk egy jót, de utána valóban ráfordultunk a "világvége utáni világ" ügyére. Szóbakerült a csernobili lezárt zónától a klímaváltozáson és zombiapokalipszisen át Ray Bradbury-ig és Tarkovszkijig minden, ami posztapokaliptikus, még ha nem is tudtunk teljesen megegyezni abban, hogy ez a szó mit is jelenthetne a gyakorlatban. Egy biztos: érdekeset beszélgettünk!

Helyzetjelentés a "lakossági" űrrepülések, a légkörön túli fizetős kalandturizmus világából.

Legújabb podcastünkben természetesen megbeszéltük kedvenc, elgondolkodtató, vagy éppen vicces androidos film- és olvasmányélményeinket, s az adás csúcspontjaként Brandon Hackettet, a kortárs magyar sci-fi irodalom egyik legkiemelkedőbb szerzőjét is kapcsoltuk, akinek Eldobható testek című frissen megjelent regénye tökéletesen beleilleszkedik a fentebb említett világnézettágító-előkészítő jellegű művek rangos gyűjteményébe. http://parallaxis.tudomanyesfantasztikum.hu/

Léteztek-léteznek Naprendszerünk kutatásának fontos sorsfordító eseményei, olyanok, amelyek aztán évtizedekre meghatározzák, hogy milyen kutatási témák kerülnek előtérbe, mely célégitestek válnak az űrszondás küldetések szupersztárjaivá és melyek lesznek azok, amelyeknek "felé se néznek". Azt hiszem, mindenképpen ilyen fordulópont volt 1996-ban az ALH84001 jelű, Marsról származó bazaltmeteoritban talált lehetséges baktérium-fosszíliák felfedezése, amit nem más jelentett be, mint Bill Clinton, az USA akkori elnöke. Onnantól kezdve szinte nem múlt el olyan indítási ablak (ezek kétévente nyílnak), hogy ne indultak volna űrszondák a vörös bolygó felé. A múlt heti, túlzás nélkül szenzációsnak nevezhető bejelentés, az akár közvetett életjelekként is interpretálható foszfin-molekulák kimutatása a Vénusz felsőlégkörében is egy ilyen mérföldkő lehet, s úgy tűnik, végre visszahelyezi a kutatások reflektorfényébe méltatlanul elhanyagolt testvérbolygónkat is. http://parallaxis.emtv.hu/

Kedves Távoli Jövőbeli Olvasóink! Egy felhívással fordulunk hozzátok. Ajánlót kellene írni a legújabb Parallaxis Podcasthez, amiben az időutazás logikai buktatóiról, no meg különböző sci-fikben való megjelenítéséről társalgunk. Az adásban kitárgyaljuk, hogy mi mindent képzelődtek össze a regényírók és tudósok a témakörben a 19. század végétől a nemrég bemutatott Tenet című Christopher Nolan-féle idővonalakat összegubancoló filmig. Ezt a mozit amúgy tisztességesen végignéztük és (jó spoileresen) meg is beszéljük. De biztosan Ti is láttátok már valami filmmúzeum-szerűségben vagy letöltöttétek az agyatokba. Szóval mindezt tömören, de érdekesen össze kellene foglalni, meg jó lenne még bele valami idétlen időparadoxonos poén is. Mivel nekünk nem jön az ihlet, csak bennetek bízhatunk, kedves jövőbeli olvasóink! Bennetek, és abban, hogy egyszer majd csak megoldódik az időutazás problémája, s akkor két egymást követő munkanap között bárki kiugorhat egy laza egyhetes mamutszafaris-síelős élményprogramra a jégkorszakba

Olyan általános érdeklődésre számot tartó, fontos kérdések megválaszolását bátorkodjuk megkísérelni, mint hogy létezik-e a Balaton, hogyan nézne ki a valóságban egy anyag-antianyag robbanás, vagy éppen, hogy miképpen határozható meg, hogy mi és mi nem sci-fi. http://parallaxis.tudomanyesfantasztikum.hu/

Mielőtt elvonulunk majdnem pontosan 42 napra szünetelni, levezetésként beszélgettünk egy jót egyszerre tudományos és áltudományos, reményteli és félelmetes életünkről, jelenünkről és jövőnkről a Naptól számított harmadik bolygón és környékén. Reflektálgattunk az elmúlt évad során előkerült komolyabb vagy meglepőbb témáinkra Csernobiltól a járványterjedésen át az önvezető autókig. Konklúziónk pedig az lett (senki ne várjon meglepetést!), hogy posztmodern társadalmunk legfontosabb "természeti kincse" nem az arany, a szén, vagy a kőolaj, hanem az információ. Mindeközben kiszolgáltatottabbak vagyunk a félrevezetés mindenféle elképzelhető formájának, mint valaha.

1998 a Földet fenyegető aszteroidák/üstökösök éve, hiszen ebben az évben a mozinézők kétszer is átélhették, ahogy bolygónk legkiválóbb űrhajósai/olajfúrói a katasztrófa elhárításán fáradoznak. Míg a Deep Impact több emberi történet párhuzamos bemutatására törekszik, addig az Armageddon rohamtempóban zúdítja ránk a teljes érzékszervi letámadást.